Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
| lábjegyzet =
}}
'''Gustav Heinemann''' ([[Schwelm]], [[1899]]. [[július 23.]] - [[Essen (Németország)|Essen]], [[1976]]. [[július 7.]]) [[konzervativizmus|konzervatív]], majd [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] német politikus, 1969 és 1974 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Államfői tisztségét megelőzően 1946 és 1949 között [[Essen (Németország)|Essen]] városának főpolgármestere, 1949 és 1950 között [[Konrad Adenauer]] kormányában belügyminiszter, majd 1966 és 1969 között [[Kurt Georg Kiesinger]] kormányában igazságügy-igazságügyi miniszter volt. A [[CDUKereszténydemokrata Unió]]-ból 1952-ben kilépett, 1957-től az [[SPDNémetország Szociáldemokrata Pártja|Németország Szociáldemokrata Pártjának]] tagja volt a tagja.
==Pályafutása==
[[Münster]]en, [[München]]ben, [[Göttingen]]ben, [[Marburg]]ban és [[Berlin]]ben tanult [[közgazdaságtan]]t, [[politikatudomány]]t és [[jogtudomány]]okat. Államtudományi és jogtudományi doktorátust szerzett. Már diákként aktívan tevékenykedett a Német Demokrata Párt (Deutsche Demokratische Partei) diákszekcióiban. 1928-ban jogtanácsosként helyezkedett el [[Essen (Németország)|Essenben]], a Rheinische Stahlwerke acélgyárban. 1933-tól a Kölni Egyetemen tanított gazdasági és bányajogot. 1934-ben csatlakozott a ''Hitvalló egyházhoz'', amely elutasította a [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialisták]] hatalomra törését. A Németországi evangélikus egyház tanácsának tagja, az Össznémet szinódus elnöke valamint 1936 és 1952 között az [[YMCA]] elnöke volt Essenben.