„Montanizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
Híveit jóslatai beteljesedésének elmaradása sem ingatta meg és nem tántorította el. Ugyanakkor a korai kereszténység főirányzatának kompromisszumra hajló rétege elvetette a világ végének tanítását; a montanizmus nézeteit a kis-ázsiai püspökök két zsinatban megvizsgálták (160-170) és elutasították azt. <ref name="ReferenceP"/> Miután az egyház kizárta őket, új egyházzá szervezkedtek.
A montanista egyházban semmilyen új tanítás nem volt, hanem a szigorú egyházfegyelem, az önmegtartóztató élet, az új kinyilatkoztatások iránti fogékonyság és a világ végére való beállítottság voltak a sarkalatos tanítások. <ref>Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység</ref> A keresztény [[Etika (vallás)|erkölcs]]öket igen szigorúan vették. A házastárs halála utáni második házasságot eltiltották, szigorú és hosszú [[böjt]]öket rendeltek el, az asszonyokat eltiltották az ékszerek, díszek viselésétől, a nagy bűnösöket egyházukból örökre kizárták és az üldözések idején keresték a [[vértanú]]ságot. <ref name="ReferenceP">Pallas Nagylexikon</ref>
Tanításuk, mely a 2. század közepe felé kezdett terjedni, Phrügiában bő talajra talált. A kis-ázsiai [[Thiatira]] lakossága - a sírfeliratok tanúsága alapján - kivétel nélkül mind montanista volt kb. egy egész évszázadon át. De nemcsak [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]t, hanem a Római Birodalom más régióit, [[Ókori Róma|Rómá]]t, [[Észak-Afrika|Észak-Afriká]]t is áthatották a mozgalom eszméi. <ref name="ReferenceK"/> Követőinek sorából kiemelkedő [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]], akit a megalkuvásokat nem tűrő, komoly életvitelük, megújító erkölcstanuk hódított meg. Írásaiban buzgón védelmezte a montanizmust.
|