„Brandenburg” változatai közötti eltérés

A [[második világháború]] utolsó hónapjaiban a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] nyomult be a tartományba. A háború utáni határrendezéskor elvesztek az [[Odera|Oderától]] keletre fekvő területek. [[1945]]-ben a szovjet megszállási zónában a tartomány újraalakult. [[1946]]-ban Brandenburg története során először tartományi parlamenti választásokat tartottak, amelyen a [[Német Szocialista Egységpárt|NSZEP]] győzelmet aratott, de nem tudott többségbe kerülni a konzervatív [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]]-val és a liberális LDPD-vel szemben. [[1949]]-től kezdve az [[NDK]]-t vezető a sztálinista kormányzat egyre inkább a tartományok önállóságának megszüntetésére és a hatalom központosítására törekedett. Ennek jegyében a második tartományi választásokon csak a népfrontba tömörült pártok indulhattak, míg az eredményeket a központi hatalom céljainak megfelelően manipulálták. A jelentőségét vesztett tartományt az [[1952]]-es közigazgatási reform során feloszlatták és területét több megyére (Cottbus, Brandenburg és Frankfurt) osztották fel. A három megye nem fedte le teljesen a megszűnt tartományt. Az északi perifériákon Neubrandenburg és Schwerin megyékhez (ma [[Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia]] tartomány) kerültek települések, míg nyugaton [[Szász-Anhalt]] egyes határ menti térségei kerültek Potsdam és Cottbus megyékbe.