A lap 2016. november 30., 13:34-kori változata szerkesztés Gyimhu (vitalap \| szerkesztései) 22 038 szerkesztés Kiveszem az MNT szócikkből, mert már többen hivatkoznak rá		A lap 2016. november 30., 14:47-kori változata szerkesztés visszavonás Cvbncv (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 7 870 szerkesztés átrendeztem, kicsit finomítottam a megfogalmazásokon. Kellene pár forrás a kadenciafogalom népzenei jelöléseiről Címke: VisualEditor: átváltott Újabb szerkesztés →
1. sor: {\| align="right" border="1"▼ {{Nincs forrás\|2016 novemberéből}} Dalok esetén a '''kadencia''', '''kadenciarend''', vagy '''sorzárlat''' a sorok utolsó hangjainak magasságai a dal utolsó hangjához képest. A dalok kadenciarendje csoportosítási szempontot ad például a népzenekutatásban. A kadenciarend meghatározását {{linkiw1\|Ilmari Krohn\|Ilmari Krohn\|de}} használta először a finn népdalok rendszerezésére. [[Bartók Béla (zeneszerző)\|Bartók Béla]] 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását, azaz hogy a magyar népdalok esetén a fő kadencia szerinti rendezést alkalmazzák. == Jelölése == ▲{\| align="right" ~~border~~class="1wikitable" ! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb \|- 28 ⟶ 33 sor: \| oktáv \|\| align="center" \| 8 \|\| align="center" \| I \|} ~~Dalok~~A ~~esetén~~sorvégi azáróhang ~~kadencia a sorok utolsó hangjainak magassága a dal utolsó hangjához képest. A magasságot~~magasságát arab számokkal adjuk meg, ha azok magasabbak a strófazáró hangnál az ~~utolsó~~alábbiak ~~hangnál~~szerint: 1=prím (azonos hang), 2=nagyszekund, 3=nagyterc, stb. A hangközöket a szám elé írt ♭ fél hanggal csökkenti, a ♯ fél hanggal növeli. Ha a hang alacsonyabb a dal utolsó hangjánál, a viszonyítási alap az utolsó hangnál egy oktávval mélyebb. AEkkor a hangközöket római ~~számokkat~~számokkal jelöljük. Ebből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól. ~~A 3 nagy tercet, a 6 nagy szextet jelenti.~~ A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen.{{Forráskérő}} A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.▼ ~~A fentiekből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól.~~ A {{Pontosabban?\|főkadenciát}} zárójelbe tesszük; {{Pontosabban?\|ennek csökkenő sorrendje a mutató első rendezési kulcsa.}} Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.▼ ▲A 3 nagy tercet, a 6 nagy szextet jelenti. A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen. A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van. <score> 52 ⟶ 57 sor: </score> == Példák == ▲A főkadenciát zárójelbe tesszük; ennek csökkenő sorrendje a mutató első rendezési kulcsa. Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük. ~~Például~~* azAz [[Az én lovam, Szajkó]] ~~sorvéghangjai~~sorvégi hangjai a kottában: B', Esz, Esz, C, így a kadenciája <code>7 (♭3) ♭3</code>.▼ {{Csonk-szakasz}} ▲Például az [[Az én lovam, Szajkó]] sorvéghangjai a kottában: B', Esz, Esz, C, így a kadenciája <code>7 (♭3) ♭3</code>. A módszert {{linkiw1\|Ilmari Krohn\|Ilmari Krohn\|de}} használta először a finn népdalok rendszerezésére. Bartók már 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását (a fő kadencia szerinti rendezést magyar népdalok esetén). [[Kategória:Zeneelmélet]]

„Kadencia (dal)” változatai közötti eltérés