„Gellérthegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Árpád-kor: kiegészítés |
|||
57. sor:
Az [[Árpád-kor]]ban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, [[szláv nyelvek|szláv]]eredetű ''pest'' szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló [[Pest (történelmi település)|Pest]] városa is.
A [[legenda]] szerint [[1046]]-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán)
a [[Vata-féle pogánylázadás]] résztvevői a hittérítő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, Egy másik leírás szerint a Buda melletti hegyről lökik le a mélybe. De a mai budapesti Budát 1260-ban kezdi el építeni IV.Béla , vagyis 214 évvel később Gellért halála után. Felmerül a kérdés, hogyha a budai oldalon van Pesthidegkút ,akkor létezhetett a budapesti Buda Budaként.. A [[15. század]]tól a hegyet Szent Gellért-hegynek (''Mons Sancti Gerhardi'')<ref>[http://www.mno.hu/portal/38270 Kelen-hegy, Blocksberg, a boszorkányok hegye], Magyar Nemzet, 2001. október 26.</ref> is szokták nevezni. Más felfogás szerint nem pogány magyarok (Bár Gellért püspök a pápához írt levelében említést tesz, hogy a Szkiták vagyis a Hunok ugyan úgy keresztények ,), hanem a méltatlan Szent István-unokaöcs, a velencei dózse fia, a letett [[Péter magyar király|Orseolo Péter király]] magyar főnemesi ellenfelei végeztek a velencei bencés térítőpüspökkel, mert olaszként potenciális árulónak tartották. Gellért tehát nem kereszténysége (hitvallósága), hanem nemzetisége miatt veszett el.
[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király a Gellért-hegy alatti táborból indult katonáival a [[mohácsi csata]]térre.
| |||