„Bláthy Ottó Titusz” változatai közötti eltérés

Iskoláit Tatán és [[Bécs]]ben végezte, [[1882]]-ben szerzett [[gépészmérnök]]i diplomát a [[bécs]]i műegyetemen, [[1881]]–[[1883]]-ig a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] gépgyárában gyakornokként, majd szerkesztő-rajzolóként dolgozott. Ez a munka nem elégítette ki, figyelmét felkeltették [[Zipernowsky Károly|Zipernowsky]] növekvő sikerei, és érdeklődött az elhelyezkedés lehetőségeiről. [[1883]]. [[július 1.|július 1-jétől]] gépszerkesztőként alkalmazták.

Mivel saját bevallása szerint az egyetemen [[Elektrotechnika|elektrotechnikát]] semmit sem tanult, ezért elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a [[mágneses kör]]ök törvényszerűségeivel. A [[Maxwell-egyenletek]] és saját kísérleti módszerei alapján – elsőként a világon – gyakorlatban használható módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére. [[Kapp]], majd [[Hopkinson]], aki után az úgynevezett [[mágneses Ohm-törvény]]t elnevezték, csak [[1886]]-ban, illetve [[1887]]-ben közölték erre vonatkozó tanulmányaikat. (Érdemes megemlíteni, hogy [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] útja során 1886-ban az [[Thomas Alva Edison|Edison]] műveknél az egyenáramú gépeket kísérleti eredmények alapján összeállított táblázatok segítségével szerkesztették. Bláthy megemlítette, hogy ő a szükséges adatokat számítással határozza meg. Próbaképpen egy tervezés alatt álló dinamóra ki is számította a gerjesztési adatokat. Edison mérnökei úgy fogadták, hogy a hosszas kísérletekkel megállapított táblázat értékeit „elég jól megközelíti”. A tényleges eltérés 2% volt.)