„Afrikai-lemez” változatai közötti eltérés

Az '''Afrikai-lemez''' bolygónk egyik nagyméretű vagy elsődleges tektonikus lemeze. A területe mintegy 61 &nbsp;300 &nbsp;000 km². Magában hordozza az [[afrika]]<nowiki/>i kontinens legnagyobb részét, valamint a környező óceáni területek aljzatát. AAz afrikai lemez sebességét 2,15 cm/év körülire becsülik. Az elmúlt 100 millió évben, általánosságban északkeleti irányba mozgott. Igen ősi kontinens, még napjainkban is fedetlen ősföldek borítják a felszínének mintegy felét. Ősi mivolta miatt, nem túl eseménydús a [[fanerozoikum]]<nowiki/>i földtörténete, a legjellemzőbb folyamat a peremterületek folyamatos leszakadozása. Ez a folyamat a mai napig tart, az [[Arábiai-lemez|Arab-lemez]] leszakadása mintegy 25 millió éve, míg a [[Szomáliai-lemez]] leszakadásaé 15 millió éve kezdődött.

A kialakult riftzóna miatt a legtöbb kutatás alapján, a kontinens keleti fele mintegy 1 millió év múlva le fog szakadni, és új óceán nyílik ki, habár vannak az elmélet ellen érvelő vélemények is, melyek szerint a folyamat el fog halni a jövőben. Emiatt az Afrikai-lemez elnevezés két értelemben is használatos, az első meghatározásban az egész afrikai kontinenskontinenst magán hordozó lemez elnevezése, második értelemben csupán a [[Nagy-hasadékvölgy]]<nowiki/>től nyugatra fekvő lemez elnevezése. E nyugati lemezre újabban '''Núbiai-lemez''' néven hivatkoznak a szakirodalomban.

Az Afrikai-lemez nyugati határát a [[Közép-Atlanti-hátság|Közép- Atlanti-hátság]] jelöli ki, ahol folyamatosfolyamatosan növekszik tovább a lemezperem, itt az [[Észak-Amerikai-lemez|Észak-Amerikai]] és a [[Dél-Amerikai-lemez|Dél-Amerikai]]-lemezekkel határos. Déli irányban szintén távolodó lemezhatárral rendelkezik az [[Antarktiszi-lemez]] felé. Keleti irányban a határát két félkétféle módon is meghatározhatjuk,: amennyiben a Szomáliai-lemezt a részének tekintjük (mivel a lemezdarab egyértelmű elhatárolása csak a [[Zambézi]]-ig lehetséges), akkor határai az [[Indiai-óceán]] közepéig nyúlnak. Délkeleti irányban, továbbra is divergens határ a Délnyugati-Indiaióceáni -hátság az Antarktiszi-lemez felé, majd kelet felé a Középső-Indiaióceáni- és a Carlsberg-hátság az [[Ausztrál-Indiai-lemez]] felé. [[Arab-félsziget|Arábia]] felé a [[Vörös-tenger]] és annak központi hátsága a határvonal. Azonban ha a Szomáliai-lemezt különállónak fogadjuk el, akkor a keleti határát a Nagy-hasadékvölgy szétnyíló területe jelzi. ÉszakÉszaki irányban a [[Földközi-tenger]] alatt húzódó hátságok és alábukási zónák jelölik ki.,  Habárhabár ezen a területen is vitákra adhat okot az a számos lemezdarab és lemeztöredék, ami a Afrikai-lemezről vált le, majd nekisodródott és gyűrődött az [[Eurázsiai-lemez]]<nowiki/>nek.

[[Fájl:EAfrica.png|bélyegkép|Térkép Kelet-Afrika történelmileg aktív vulkánjairól (piros háromszögek) és a Afar-medence (pirosas, középen), ez a hármas csomópont, ahol három lemez távolodik el egymástól: az Arab-lemez, az Afrikai-lemez és a Szomáliai-lemez (USGS).]]

Az Afrikai-lemez hasonlóan [[Ázsia|ÁzsiáÁzsiához]]<nowiki/>hoz több ősi kratonból állt össze a földtörténeti ősidő folyamán. Ezek a kratonok a Nyugat-afrikai kraton, Szaharai metakraton, Kongó kraton, Kalahári kraton, ezek a kratonok is több kisebb részkratonból álltak össze. Továbbá megemlítendő a Tanzániai kraton, amiamely ma már a Szomáliai-lemezen található. EzekEzeket a kratonokkratonokat az 1,2 milliárd évtől 600 millió évvel ezelőtti több különböző hegységképződési fázis terelte és forrasztotta össze egy kontinensé. Ez az az idő, mikor bolygónkat [[Rodinia]] szuperkontinense uralta.

Rodinia szétesése után, [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] kialakulásában vett részt az [[Paleozoikum|óidő]] folyamán, a [[Kaledóniai-hegységképződés]] nem érintette azonban a [[Variszkuszi-hegységrendszer|Variszkuszi-hegységképződés]]t, eredménye az Atlasz hegység egyes részei és a [[Fokföldi-hegység]]. AAz óidő további  részében, valamint az egész középidő folyamán tengerelöntések jellemezték, majd az [[Kainozoikum|újidő]] hozott mozgalmasabb időket.

Az újidőben szakadt szét Gondwana, nyugaton elvált [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Dél-Amerika|Dél-AmerikáAmerikától]]<nowiki/>tól, akkor a riftesedés [[Marokkó]] mai partjainál kezdődhetett. Délen elvált az [[Antarktisz]]<nowiki/>tól, keleten pedig [[India]] indult el észak felé, egy ideig [[Madagaszkár]]<nowiki/>t és a [[Seychelle-szigetek]]<nowiki/>et is magával vonszolva. Érdekességként megjegyzendő, hogy Gondwana szétesése során az ősi kratonokból a szomszédos elváló kontinensek kis kratontöredékeket ragadtak magukkal. Az északi részeken lemezdarabok letöredezése és kolloziója jellemezte az újidőt, ilyen darabka alkotja részben [[Magyarország]] aljzatát is, Afrikában pedig felgyűrte az [[Atlasz (hegység)|Atlasz]] hegyláncait.

Az Arab-félsziget mintegy 25 millió éve, míg a Szomáliai-lemez leszakadása 15 millió éve kezdődött. A kialakult riftzóna miatt itt jött létre a Föld leghosszabb törés- és árokrendszere, több mint 5000 km hosszan a Zambézi folyóvölgyétől a Közép- és Kelet-afrikai-árokrendszeren, a már beszakadt Vörös-tenger óceánná szélesedő árkán keresztül, folytatódikfolytatódva az ázsiai Szír-arab-árokrendszer végéig. Az árkok mentén évmilliók múlva ugyanúgy elszakad [[Kelet-Afrika]], mint ahogy levált Madagaszkár, vagy az Arab-lemez is. Afrikában a vetődések mentén besüllyedt árkok nagy részét mély tavak [[Tanganyika-tó|(Tanganyika]]-, [[Nyasza-tó|Malawi (Nyasza)-tó]]) töltik ki, és az árok mentén hatalmas hasadékvulkánok (Virunga-, ill.illetve [[Kilimandzsáró]]-csoport vulkánjai, valamint az egyetlen magyar nevű vulkán, a [[Teleki-vulkán]]) ülnek.

Egy másik törésrendszer Afrikát DNy-ÉK-i irányban hasítja ketté. Ennek végében, a [[Guineai-öböl]] csücskében a [[Kamerun-vulkán]] pöfékel. Ez a törésrendszer különíti el Alacsony-Afrikát az 1000 m átlagmagasságú Magas-Afrikától. A folyamat éreztette hatását a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] belső részén is, az itt lévő ős- és előidei hegyek ([[Ahaggar-hegység|Ahaggar]], [[Tibeszti|Tibeszti-hegység]]) ekkor kaptak vulkáni lávasapkájukat, s lettek [[tanúhegy]]<nowiki/>eké. Más vélemények szerint ezek a vulkánok egy forrópont eredményei.