„Augsburg” változatai közötti eltérés

[[955]]-ben a várostól délre fekvő Lech-mezőn [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó német király]] Ulrich augsburgi püspök segítségével [[Augsburgi csata|vereséget]] mért a kalandozó magyarokra. [[1156]]-ban [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]]től újra városi rangot kapott. Két évvel később [[Német-római Birodalom|birodalmi gyűlés]] helyszíne volt, amelyen Frigyes meghozta az ''Augsburgi döntést'' [[III. Henrik szász herceg|Oroszlán Henrik]] és [[Freisingi Ottó]] püspök között, megalapítva [[München]] városát. [[1276]]-ban Habsburg Rudolf szabad birodalmi város rangjára emelte. A várost a következő időszakban különböző patríciuscsaládok irányították, míg végül az elnyomás ellen tiltakozó kézművesek [[céh]]ei is szóhoz jutottak a város irányításában. Ulrich Schwarz polgármester ([[1469]]-[[1478]]) felkarolta a kisebb céheket, megszabadította a várost adósságaitól, ám amikor szembekerült a patríciusokkal, véres eszközökhöz folyamodott, ezért kivégezték. [[1540]]-ben megalakult az augsburgi [[tőzsde]]. [[1547]]-re megszűnt a céhek befolyása a városban, és két kereskedőcsalád, a [[Fugger család|Fuggerek]] és a [[Welser család|Welserek]] kezébe került a hatalom.