„Betlehem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: linkek pontosítása |
NPOV, forma, források, kékítés, kiegészítés |
||
78. sor:
== Története ==
A település legkorábbi említése már az [[Amarna-levelek]]ben feltűnik ([[
[[
A [[2. század]] elején, a [[Bar Kohba-felkelés]] idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, [[Nagy Konstantin]] felépíttette itt a születés bazilikáját. Bethlehem hamar szerzetesi központ lett. [[Szent Jeromos]] itt fordította le latin nyelvre a Bibliát Damazusz pápa kérésére.
A
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A [[
Betlehem 1917-1948 között a brit mandátumterülethez, 1948-1967 között pedig Jordániához tartozott. A [[hatnapos háború]] során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palaesztina jelentős részét így Betlehemet is. 1993-ben az izraeliek és palesztinok az [[Palesztina#Oslói megállapodás és békefolyamat|osloi tárgyalások]] során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.{{refhely|Origo, 1999.09.04.}}
== Látnivalók ==
A világ egyik legrégebben működő [[templom]]a, amelyet a legenda szerint [[Jézus]] születésének helyén emeltek. Építését [[Szent Ilona]] Augusta szorgalmazta [[326]]-ban. [[Makariosz (püspök)|Makariosz püspök]] kezdte meg a munkálatokat, melyeket [[333]]-ban fejeztek be.<ref>Guzsik Tamás: [http://arch.eptort.bme.hu/epitesz7.html Zarándoklatok, zarándokhelyek] – In: ''Építészettörténet'', II. évfolyam 3. szám</ref>
Betlehem leghíresebb látnivalója. Kolostorok veszik körül: jobb felől az örmények és görögök, bal felől a ferencesek épülete.
109. sor:
</gallery>
A [[ferencesek]] építették [[1881]]-ben. Kolostorudvarában található [[Szent Jeromos]] szobra.
Bethlehem északi
[[Mózes első könyve]] 35. része így emlékezik meg [[Jákob]] feleségének haláláról: ''Azután elindultak [[Béthel|Bétel]]ből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt. A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett! Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte. Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton. Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.'' <ref>1. Móz, 35, 16-20</ref>
119. sor:
A sírról beszámol [[Órigenész (exegéta)|Origenész]], ókeresztény egyházatya és a bordeaux-i zarándok, Arkuf püspök és mindegyik megemlékezik a fölötte levő emlékműről is. A keresztesek négyszögű építményt emeltek fölé és kupolával fedték be.
Bethlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium vagy Herodion néven (héber: הרודיון, arab: هيروديون). [[Nagy Heródes]] nagy építkező volt és sok megerősített várost építtetett. Ezek ma már mind romokban hevernek. Bethlehemből Herodion a legkönnyebben megközelíthető. 1962-ben végeztek ásatásokat itt és kiásták az erődítmény négy tornyának maradványait és Heródes fényűző palotáját. Az erődítményt a rómaiak rombolták le Kr. u. 70-ben, a [[Zsidó háború|zsidó-római háború]] idején. Heródes sírja nem került elő az ásatások során.
133. sor:
{{széles kép|16-03-31-Bethlehem-RalfR-WAT_5502-5510.jpg|1350px|<center>Betlehem</center>}}
== Jegyzetek
{{
== Fordítás==
* {{fordítás|en|Bethlehem}}
== Források ==
*{{hely|Múlt-kor, 2001.12.24.}}{{cite web |url=http://mult-kor.hu/20011224_krisztus_szuletesenek_idopontja |title=Krisztus születésének időpontja |date=2001-12-24 |accessdate=2016-12-25 |author= |publisher=Múlt-kor }}
*{{hely|Origo, 1999.09.04.}}{{cite web |url=http://www.origo.hu/nagyvilag/19990904apalesztinizraeli.html |title=A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája |date=1999-09-04 |accessdate=2016-12-25 |author= |publisher=[[Origo.hu]] }}
* Gyürki László: A Biblia földjén
|