„A földrajzi felfedezések kora” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Christopher Columbus3.jpg|thumb|left|300px|[[Dióscoro Teófilo Puebla Tolín]] festménye (1862): [[Kolumbusz Kristóf]] először száll partra az Új Világban, a mai [[San Salvador]]ban 1492. október 12-én]]

[[Fájl:Viajes de colon en.svg|thumb|right|270px|Kolumbusz négy útja]]

* [[1492]]-ben a spanyol Korona szolgálatában hajózó [[Kolumbusz Kristóf]] felfedezte [[Közép-Amerika|Amerikát]], pontosabban ekkor még csak [[Hispaniola|Hispaniolát]] és [[Kuba|Kubát]]; a [[Dél-Amerika|dél-amerikai]] kontinenst csak harmadik útján, [[1498]]-ban érte el. [[1501]]-[[1502]] közé tehető az az időszak amikor [[Amerigo Vespucci]] felismerte, hogy [[Közép-Amerika]] és [[Dél-Amerika]] valójában nem [[Ázsia]], hanem az [[Atlanti-óceán]] túlpartján egy új kontinens, ami így az ''"Amerika"'' nevet róla, és nem Kolombuszról kapta.

* [[1499]]-ben [[Alonso de Ojeda]], [[Amerigo Vespucci]] és [[Juan de la Cosa]] elérték a mai [[Guyana|Guayana]] és [[Venezuela]] partjait, és felfedeztek számos szigetet, többek között [[Aruba|Arubát]], [[Bonaire]]-t és [[Curaçao|Curaçaót]].

* [[1568]]-ban [[Álvaro de Mendaña y Neira]] felfedezte és feltérképezte a [[Salamon-szigetek]]et, [[1595]]-ben felfedezte a [[Marquises-szigetek]]et.

 

* 1522-ben [[Gil Gonzales de Ávila]] a [[Panama-szoros]]ból indulva felfedezte a [[Fonseca-öböl|Fonseca-öblöt]] és elérte a mai [[Nicaragua]] földjét.

* 1526–1536: [[Cabeza da Vaca]] átkelt a [[Rio Grande|Rio Grandén]], expedíciójával a [[Karib-tenger]] partjától eljutott a [[Csendes-óceán]]ig.

* [[1524]]-ban a [[Firenze|firenzei]] származású, de francia szolgálatban hajózó [[Giovanni da Verrazzano]] elsőként hajózta végig [[Észak-Amerika]] keleti partvidékét, [[Florida|Észak-Karolinától]] egészen [[Új-Brunswick|Új-Brunswickig]].

* [[1534]]-től [[1541]]-ig [[Jacques Cartier]] a [[Szent Lőrinc-öböl|Szent Lőrinc-öblöt]] kutatta, ő volt az első európai, aki felhajózott a [[Szent Lőrinc-folyó]]n a mai [[Montréal]]ig.

* [[1604]]-től [[1609]]-ig [[Samuel de Champlain]] a szárazföldön bejárta [[Kanada]] keleti partvidékét, és [[1608]]-ban megalapította [[Québec (település)|Québecet]], valamint róla nevezték el a [[Champlain-tó|Champlain-tavat]].

* [[1608]]-től [[1633]]-as haláláig [[Étienne Brûlé]] a szárazföldön bejárta többek között az [[Nagy-tavak|Nagy-tavakat]] és [[Ontario]] teljes területét.

 

=== Gyarmatosítás ===

[[Fájl:Cortez & La Malinche.jpg|thumb|right|330px|[[Hernán Cortés]] és [[La Malinche]] találkozása [[II. Moctezuma azték uralkodó|II. Moctezuma azték uralkodóval]], [[1519]]-ben]]

[[Amerika (egyértelműsítő lap)|Amerika]] felfedezése hatalmas jelentőséggel bírt, és leginkább itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen hatalmas mennyiségben fordultak elő a könnyen kibányászható nemesfémek, és óriási ültetvények kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezésre. Mindez az európaiak számára – [[Ázsia|Ázsiával]] ellentétben – birtokba vehető volt. Az itt található kultúrák technikai szempontból sokkal alacsonyabban szinten álltak, mint az európaiak, így a vas- és tűzfegyverek birtokában könnyű volt a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása. Az indián népesség különböző szintű kultúrákat hozott létre a kontinensen:

* A közép-amerikai [[Yucatán-félsziget|Yucatán-félszigeten]] egykor virágzó [[Maja civilizáció|maja]] kultúra (piramisok, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek) az európaiak érkezése idejére már lehanyatlott.

 

=== A világkereskedelem kialakulása ===

A földrajzi felfedezések hatására alakult ki a kontinensek közti világkereskedelem. [[Európa|Európából]] elsősorban iparcikkeket, fegyvereket és alkoholt szállítottak a fejletlen [[Afrika|Afrikába]], ahol többnyire rabszolgákat, drágaköveket és elefántcsontot vásároltak. [[Európa|Európából]] Amerikába szintén iparcikkeket, valamint az Afrikában megvásárolt rabszolgákat vitték. A rabszolgákkal műveltették meg az amerikai ültetvényeket, valamint az itt található nemesfémet [[Európa|Európába]] szállították. Amerikából számos új, az európaiak számára korábban ismeretlen növény érkezett: [[Kukorica (növényfaj)|kukorica]], [[burgonya]], [[Paradicsom (növényfaj)|paradicsom]], [[Tök (növénynemzetség)|tök]], [[Veteménybab|bab]], [[Kakaó (növényfaj)|kakaó]], [[dohány]], [[ananász]], [[vanília]], [[kaucsuk]], [[gyapot]]. [[Ázsia|Ázsiából]] [[Európa|Európába]] továbbra is érkeztek luxuscikkek ([[selyem]], [[Fűszer|fűszerek]], [[Tea (ital)|tea]]), amiért nemesfémet, de egyre növekvő mértékben iparcikkeket is szállítottak.

 

 

== Források ==

* Editorial Sol 90 S.L.: Világtörténelmi Enciklopédia 9. A reneszánsztól az ellenreformációig. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-09-5575-1

* Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László: Történelem 4. 155-től 1789-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1996. ISBN 963-04-5622-2