„A román nyelv írása” változatai közötti eltérés

A legszembetűnőbb kivétel az [ɨ] magánhangzó átírása két különböző betűvel: '''â''' és '''î'''. A mai szabály szerint az '''â'''-t szó belsejében kell használni (például ''rom'''â'''n'' ’román’), az '''î'''-t pedig szó végén (például ''a cobor'''î''''' ’lemenni’) és szó elején (például ''a '''î'''ncepe'' ’kezdeni’). Ez utóbbi esetben, ha a szó elejére [[toldalék|prefixum]] kerül, az '''î''' marad (például ''a re'''î'''ncepe'' ’újrakezdeni’).<ref>[http://www.acad.ro/alteInfo/pag_norme_orto.htm ''Hotărârea Adunării generale a Academiei Române din 17 februarie a 1993, privind revenirea la "â" și "sunt" în grafia limbii române''] (A Román Akadémia 1993. február 17-én elfogadott határozata az „â” és a „sunt” a román nyelv írásába való újra bevezetésére vonatkozóan); Academia de Științe a Moldovei (Moldova Tudományos Akadémiája), ''Dicționar ortografic românesc (ortoepic, morfologic, cu norme de punctuație)'' [Román helyesírási szótár (helyes kiejtés, alaktan, az írásjelek használatának szabályai)]. Chișinău: Litera. 2003.</ref> Ez a szabály kötelező a hivatalos dokumentumokban, és ezt tanítják az iskolákban,<ref>Lásd [http://www.monitoruljuridic.ro/act/hotarare-din-10-martie-1993-privind-modul-de-aplicare-a-hotararii-de-revenire-la-a-si-sunt-in-grafia-limbii-romane-emitent-92726.html ''Monitorul oficial al României''] (Románia hivatalos közlönye). 59. sz. 1993. március 22.</ref> de ma is vita tárgya. Egyes nyelvészek, írók, újságírók, sajtótermékek, kiadók nem alkalmazzák. Igaz ugyan, hogy a szabálynak van részben etimológiai alapja, mivel sok esetben az '''â''' latin '''a'''-ból származik (pl. ''c'''a'''ntare'' > ''a c'''â'''nta'' ’énekelni’), az '''î''' pedig szó eleji latin '''i'''-ből ('''''i'''n'' > '''''î'''n'' ’-ban/-ben’), de az érvek ellene egyrészt a helyesírás felesleges bonyolítására vonatkoznak, másrészt arra, hogy tudományosan nem megalapozott. George Pruteanu nyelvész rámutat, hogy a szabályt az Akadémia olyan ülésén fogadták el, amelyen csak két nyelvész volt jelen, akik közül az egyik ellene szavazott, a másik meg tartózkodott a szavazástól. Ugyanakkor megjegyzi, hogy valójában semmi sem indokolja az '''â''' nem latin eredetű szavakban való használatát. Továbbá nem minden latin eredetű szóban az '''â''' '''a'''-ból származik (például ''v'''e'''ntus'' > ''v'''â'''nt'' ’szél’, ''r'''i'''vus'' > ''r'''â'''u'' ’folyó’, ''f'''o'''ntana'' > ''f'''â'''ntână'' ’kút’, ''ad'''u'''ncum'' > ''ad'''â'''nc'' ’mély’).<ref>[http://www.pruteanu.ro/103deceidini.htm Pruteanu 2002].</ref> Ugyanakkor nem minden szókezdeti '''î''' származik '''i'''-ből (pl. ''angelus'' > '''''î'''nger'' ’angyal’).<ref>[https://dexonline.ro/definitie/%C3%AEnger DEX, '''înger''' szócikk].</ref> Más nyelvészek között, akik nem fogadják el ezt a szabályt, ott van Mioara Avram Romániában,<ref>Avram 1997.</ref> és Ion Bărbuță Moldovában.<ref>Bărbuță 2000.</ref>.

Transznisztriában, mely [[1991]]-ben elszakadt Moldovától, a „moldáv” az egyik [[hivatalos nyelv]],<ref>[http://president.gospmr.ru/ru/news/konstituciya-pridnestrovskoy-moldavskoy-respubliki A 2006-os alkotmány] 12. cikkelyének megfelelően.</ref>, és a fenti cirill ábécével írják.<ref>Lásd az [http://president.gospmr.ru/ru elnökség honlapján] a ''Президентул Републичий Молдовенешть Нистрене'' (latin átírásban ''Prezidentul Republicii Moldovenești Nistrene'') ’A Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság elnöke’ szöveget.</ref>