„Balaton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tapadás |
valami legyen a halakról is. |
||
171. sor:
A tó fajgazdag növényvilágának jelentős részét a szabad szemmel általában nem látható [[algák|algafajok]] teszik ki. A hínárféléket a balatoni strandokon is megtaláljuk közülük gyakoribbak a süllőhínár-fajok (Myriophyllum) és a békaszőlő-fajok (Potamogeton). Az elsősorban a [[közönséges nád]] (Phragmithes australis) által alkotott nádasok a part mentén, leginkább az északi parton maradtak fenn. Társulásalkotó növénye elsősorban a [[keskenylevelű gyékény]] (Typha augustifolia) és többek között a [[tavi káka]] (Schoenoplectus lacustris), valamint a [[zsombéksás]] (Carex elata). A nádasokat és állatvilágukat a települések, elsősorban az idegenforgalmi létesítmények, strandok bővítése, horgászállások, kikötők építése veszélyezteti.
A Balaton lévén hazánk legnagyobb állóvize halfaunája értékes, a tóban, a vele összefüggő [[Kis-Balaton]]ban és a vízgyűjtőn található 40 vízfolyásban 37 halfaj fordul elő, ebből a Balatonban rendszeresen 15–17 faj él meg. A vízgyűjtőn fekvő vízfolyások többsége erősen módosított (rendezett meder, vízszennyezés, idegenhonos fajok betelepítése stb.) víztestnek minősül, magában a Balatonban az elmúlt évtizedekben komoly erőfeszítések történtek ezek hatásainak csökkentésére. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok: [[kínai razbóra]], [[amur (halfaj)|amur]], [[fehér busa]], [[ezüstkárász]] és a [[naphal]]. Korábban a szintén tájidegen, halászati céllal betelepített [[angolna]] is gondot okozott ismétlődő tömeges pusztulásaival. Újabban az [[amurgéb]] (Perccottus glenii) terjedése tapasztalható a vízgyűjtőn, ez korábban csak a [[Tisza]]-mentéről volt ismert halfaj. Megjelenése azonban nem jó hír, a gyorsan terjedő inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet elsősorban az őshonos [[lápi póc]] (Umbra krameri) állományára, mivel azt élőhelyéről gyorsan kiszoríthatja.
A Balatonról legismertebb halfajok a [[Garda (halfaj)|garda]] (Pelecus cultratus) és a [[fogassüllő]] (Lucioperca lucioperca). Előbbinek legnagyobb hazai állománya és a tóban. Korábban komoly halászati jelentősége is volt, ma már egy kellően át nem gondolt jogszabály-módosítás miatt megszűnt a halászat a tavon. Ezzel a korábban szintén halászott és helyi gasztronómiai specialitásnak számító balatoni fogas sem szerepel már a környező éttermek kínálatában.
[[Fájl:Kis-Balaton Büffel.JPG||thumb|300px|right|[[Vízibivaly|Bivalyrezervátum]] [[Balatonmagyaród]]nál]]
Fontosabb halfajok: {{Lásd|Balatoni halfajok listája}}
| |||