„Sir Gawain és a Zöld Lovag” változatai közötti eltérés

Az elbeszélő költemény egyetlen kéziratváltozatban, az úgynevezett ''Cotton Nero A. x.''-ben maradt fenn, amely három vallási tárgyú verset is tartalmaz, ezek a ''Pearl'' (Gyöngy), a ''Cleanness'' (Tisztaság) és a ''Patience'' (Türelem). Általános vélekedés szerint mind a négynek ugyanaz az ismeretlen „Gyöngy-költő” vagy „Gawain-költő” a szerzője. Mind a négy költemény a középangol nyelv északnyugat-[[midlands]]i dialektusában íródott,{{refhely |Norton 2006| 19–21. és 160–161.o. |Ucalgary.ca Gawain/Pearl}} ily módon a történet a tájegység [[wales]]i és [[Angolok|angol]] hagyománykincséből merít, korábbi „lefejezősdi”-történetekből kölcsönöz, s a becsület és a lovagi eszmény által a veszélyekkel szemben megkívánt helytállást példázza.

 

 

A ''Sir Gawain és a Zöld Lovag'' az egyik legfontosabb példája a középkori románc műfajának, amelynek hőse valamely áhított cél elérésére törekedve teszi próbára képességeit. A költemény többértelmű befejeződése révén azonban összetettebb a műfaj más képviselőinél. A keresztény értelmezés az [[apokalipszis]] ábrázolását látja benne, és párhuzamot von Gawain és Lady Bertilak, valamint [[Ádám és Éva]] története között. A [[Feminizmus|feminista]] értelmezések egymásnak is ellentmondóak: egyik szerint elejétől végéig a nők uralják a cselekményt, másik szerint ez merőben illúzió. Kultúrtörténészek szemében leginkább a kor és a tájegység walesi és angol lakosai közti feszült viszonyt eleveníti meg a költemény. A mű hatása mindenesetre máig érvényesül, jelentős szerzők ([[J. R. R. Tolkien]] és [[Simon Armitage]]) fordították le modern angolra, színpadi és filmváltozatok is készültek belőle.