„A földrajzi felfedezések kora” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Effy (vitalap | szerkesztései)
Effy (vitalap | szerkesztései)
97. sor:
A [[kasztíliai örökösödési háború]] [[Portugália]] vereségével zárult, és [[V. Alfonz portugál király|V. Alfonz portugál király]] [[1479]]-ben megkötötte a kasztíliai Koronával az [[alcáçovasi béke|alcáçovasi békét]], melyben lemondott a [[Kanári-szigetek|Kanári-szigetekről]] [[Kasztília]] javára. Cserébe a portugálok megkapták az [[Azori-szigetek]]et, a [[Zöldfoki-szigetek]]et és a [[Madeira-szigetek|Madeira-szigeteket]]. A [[Kanári-szigetek]] meghódítása egészen a 15. század végéig tartott, [[1492]]-[[1493]] között [[Alonso Fernández de Lugo]] meghódította [[La Palma|La Palmát]], majd [[1494]]-[[1496]] között [[Tenerife|Tenerifét]] is, ezzel végleg a [[Kasztília|kasztíliak]] uralma alá hajtva a szigeteket. A szigetek az atlanti szélrendszer kiismerése után az [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikába]] tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőjévé váltak.
 
A spanyolok és a portugálok tehát már [[1479]]-ben megállapodtak néhány terület felosztásáról, és területi érdekeltségeikről. Ezt a megállapodás fejlesztette tovább a [[IV. Sixtus pápa|VI. Sándor pápa]] [[1493]]-ban kiadott, ''[[Inter Caetera]]'' kezdetű [[bulla|bullája]], amely a két ország érdekszféráját egy vonallal választotta el. E vonal az [[Azori-szigetek|Azori-szigetektől]] és a [[Zöldfoki-szigetek]]től 100 "[[Leuga|leugával]]" nyugatra húzódott, körülbelül a nyugati hosszúság 38°-án.<ref name="Szász Történelem VI. 13.o">{{cite book | title = Történelem VI. A kora újkor egyetemes története | first = Erzsébet | last = Szász | publisher = Műszaki Könyvkiadó | year = 2002 | isbn = 963 16 2264 9 | pages = 13}}</ref> A portugálok azonban elégedetlenek voltak ezzel a vonallal, és tárgyalásokat kezdeményeztek annak nyugatranyugatabbra tolásáról. Az új vonalat az [[1494]]. [[június 7.|június 7-én]], a spanyolországi [[Tordesillas]] városában aláírt [[tordesillasi szerződés]] az [[Azori-szigetek|Azori-szigetektől]] és a [[Zöldfoki-szigetek]]től 370 "[[Leuga|leugával]]" (kb. 2000km-rel) nyugatra (kb. a nyugati hosszúság 46° 37′-48°-ánén) rögzítette. A szerződés értelmében az ettől nyugatra eső területek a spanyolok, míg az ettől keletre esők a portugálok érdekszférájába kerültek. A [[Tordesillasi szerződés|szerződést]], amely a többi európai hatalmat lényegében kizárta a felfedezésekből és a gyarmatosításokból, [[VI. Sándor pápa]] szentesítette. Ez a [[Tordesillasi szerződés|szerződés]] volt az első, amelyet a világ felosztására kötöttek. Az eredeti [[tordesillasi szerződés]] csak körülbelül két évtizedre oldotta meg az akkor ismert világ felosztásának problémáját. Az új földrajzi felfedezések, különösen [[Ferdinand Magellan|Magellán]] Föld körüli útja ([[1519]]-[[1522]]), illetve az új tengeri hatalmak ([[Anglia]], [[Hollandia]], [[Franciaország]]) megjelenése először módosítandóvá, majd végül érvénytelenné tették a szerződést. A módosítás a spanyolok és portugálok közötti hatévi tárgyalást követően [[1529]]-ben, a [[Zaragozai szerződés|zaragozai szerződéssel]] történt meg. Ebben az [[Indonézia|Indonéz szigetvilágon]] keresztül is meghúzták érdekhatáraikat. Később, a 17. században, [[Anglia]], [[Franciaország]] és [[Hollandia]] gyarmati terjeszkedésével a [[tordesillasi szerződés]] végleg érvényét vesztette.
 
== A 16. század spanyol felfedezései ==