Wikipédia

„Anne Frank” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
Miep Gies később visszatért, és magához vette az ott maradt iratokat és személyes holmikat, köztük Anne naplóját is, bízva abban, hogy a háború után átadhatja a lánynak és családjának.
 
Anne és családja Westerborgból [[szeptember 2.|szeptember 2-án]], az utolsó ilyen szerelvénnyel indult el Auschwitzba társaival együtt. Három nappal később érkeztek meg. A táborban azonnal elkülönítették a nőket és a férfiakat egymástól, édesapját ekkor látta utoljára. Az átszállított személyek közül a 15 éven aluli gyerekeket azonnal a gázkamrába küldték a nácik. Anne Frank pont 15 éves volt, tehát ez őt nem érintette. Magába zárkózott. Édesapjával kapcsolatban meg volt győződve arról, hogy a németek megölték.
 
[[október 28.|Október 28-án]] a nők közül 8000-et, köztük Annét, Margot-t és Auguste van Pelset a [[Hannover]]től északra elhelyezkedő bergen-belseni táborba szállítottak át, Edith Frank Auschwitzban maradt.
60. sor:
1958-ban ''Anne Frank naplója'' előadásán [[Bécs]]ben jobboldali tüntetők egy csoportja azt követelte [[Simon Wiesenthal]]tól, hogy a lány létezésének bizonyítása érdekében kutassa fel azt az embert, aki annak idején letartóztatta őt. Wiesenthal bele is fogott ebbe a munkába és 1963-ban megtalálta [[Karl Silberbauer]]t, aki elismerte a letartóztatásban játszott szerepét, és fényképről azonosította Anne Frankot az egyik letartóztatottként. Vallomása, amelyben feltárta az események lefolyását, egybevágott a korábbi más tanúk, köztük Otto Frank vallomásával.{{sfn|Lee|2000|pp=241–246}}
 
A napló létezésének tagadói azonban továbbra is hangoztatták azt a nézetüket, hogy az írás nem lehetett egy tizenéves alkotása, és Otto Frankot csalással vádolták.{{sfn|Prose|2009|pp=240–249}} 1959-ben Otto Frank pert indított [[Lübeck]]ben Lothar Stielau valmintvalamint Heinrich Buddegerg ellen, akik írásaikban hasonló állításokat fogalmaztak meg. A bíróság szakértői vizsgálatnak vetette alá a naplót 1960-ban, aminek az eredménye igazolta, hogy kézírás Anne Franké, és ennek alapján a naplót eredetinek nyilvánította.{{sfn|Stichting, "Authenticity of the Diary"}} 1976-ban Otto Frank hasonló pereket indított Heinz Roth ellen Frankfurtban,{{sfn|Stichting, "Authenticity of the Diary"}} valamint Ernst Römer ellen és mindkét pert megnyerte.{{sfn|Stichting, "Legal rulings"}}
 
Otto Frank 1980-as halála után a napló, a levelekkel és külön lapjaival együtt a Holland Háborús Dokumentációs Intézet tulajdonába került, akik elvégeztették a napló írásszakértői vizsgálatát, és úgy találták, hogy a kézírás egyezik azokéval az írásmintákéval, melyeket bizonyíthatóan Anne írt, a papír és tinta is könnyen kapható volt a napló keletkezése idején.{{sfn|Lee|2000|p=233}} Megállapították, hogy a napló hiteles, és eredményeiket közzétették abban a kötetben, amelyet később a napló „kritikai kiadásának” neveztek el.{{sfn|Prose|2009|pp=247–248}} 1990 március 23-án a [[hamburg]]i körzeti bíróság megerősítette a napló hitelességét.{{sfn|Frank|1989|p=102}}
77. sor:
 
== Források ==
*{{hely|Prose}}{{cite book | last = Prose | first = Francine | title = Anne Frank: The Book, the Life, the Afterlife | year = 2009 | publisher = HarperCollins | location = New York | isbn = 978-0-06-143079-4 | ref = harv }}
 
==Fordítás==
94. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-|Második világháború|-|Zsidóság}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Frank Anna}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anne_Frank”