„Kopaszi-gát” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:Madártávlat Lágymányosi-öböl.jpg|thumb|jobbra|340px|A Kopaszi-gát földnyelve és a Lágymányosi-öböl körül kialakított közpark a levegőből. A tervezőknek az épületek kialakításánál fontos szempont volt a gáton kialakítandó komplexum állandóan változó, szezonális jellege és a terület eredeti, spontán kialakult beépítése is erre ösztönözte őket<ref>[http://epiteszforum.hu/kopaszi-gat-2006 Kopaszi gát 2006]</ref>]]

A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról<ref>[https://www.pinterest.com/pin/225250418832696896/ Kopaszi-zátony]</ref> kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi-gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai [[Petőfi híd]] építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték.<ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/05/regi-lagymanyosi-duna-part-nyomaban.html A régi lágymányosi Duna-part nyomában]</ref> A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”<ref>[http://kig.hu/images/article/12131/FLDRAJZIFOGALMAK.pdf Földrajzi fogalmak - polderezés]</ref> feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/dery.htm A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság]</ref> Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.<ref>[http://www.obol.hu/obol.html A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története]</ref> A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/rothado-viziparadicsom Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom]</ref>

 

 

A 2003-as év hozta meg a változást, ekkor döntöttek a tulajdonosok és az önkormányzat a terület fejlesztéséről. Újbuda önkormányzata 2003-ban megalapította a 36 hektárnyi részterület fölött rendelkező Öböl XI. Kft. nevű társaságot. 2006-ra egy magánszemély tulajdonában álló cégcsoport (Eravis Rt., Arago Rt., Forrás Rt., Öböl Invest Kft.) 99 százalékos tulajdonává vált a terület, amit az továbbértékesített a legnagyobb portugál építőipari, pénzügyi-befektetési cégekből (Mota-Engil, Finibanco, Estia) álló konzorciumnak.<ref>[http://magyarnarancs.hu/belpol/mozgas_a_lagymanyosi-obolben_portugalok_a_gaton-67279 Mozgás a Lágymányosi-öbölben: Portugálok a gáton]</ref> A 27-30 milliárdos összértékű lágymányosi fejlesztéshez a helyhatóság adta az ingatlanok 70 százalékát.<ref>[http://valasz.hu/uzlet/kopaszi-gatlastalansagok-32485 Kopaszi gátlástalanságok]</ref>

2007 nyarára végre közművesített közpark épült a gáton<ref>[http://index.hu/belfold/kopsold0711/ Füvesítéssel szerzett milliárdokat Leisztinger]</ref> és az öböl közvetlen partmenti környezetében, ezáltal Budapest egyik legkorszerübben parkosított területe jött létre. Jelenleg az öböl vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával, így a gát déli végén a Duna felől nyitott öbölbe a legkisebb vízállás esetén is friss víz jut, azonban a tudományos mintavételek igazolják, hogy a vízzel is terjedő kórokozó vírusok szinte folyamatosan jelen vannak a Duna fővárosi szakaszán.<ref>[http://www.origo.hu/gazdasag/20090828-lagymanyosi-obol-kopaszi-gat-uresen-allo-epuletek-nem-letezo-ettermek.html Függőben az üres Kopaszi-gát sorsa], origo.hu</ref> A park üzemeltetője kérelmezte, hogy hivatalosan is nyilvánítsák fürdőhellyé a Kopasz-gátat, azonban az illetékes hatóság a fürdést<ref>[http://index.indavideo.hu/video/Dunai_furdes?utm_source=flash&utm_medium=watchoninda&utm_campaign=videoplayer Miért nincs Budapesten Dunai strand?], index.indavideo.hu</ref> nem engedélyezte.<ref>[http://444.hu/2013/08/22/kiderult-miert-nem-lesz-budapesten-dunai-strand/ ÁNTSZ: Azért nem lehet Budapesten a Dunában fürdeni, mert senki nem vizsgálta meg, hogy lehet-e Budapesten a Dunában fürdeni]</ref><ref>[http://nepszava.hu/cikk/1027231-nem-ringathat-a-duna/?print=1 Nem ringathat a Duna...]</ref> A fejlesztési tervek között a két partot összekötő gyalogoshíd, hotel, jégcsarnok és irodaházak kialakítása is szerepel.<ref>[http://kiranduloutak.blogspot.hu/2011/12/seta-kopaszi-gaton.html Séta a Kopaszi Gáton]</ref> Egy tanulmány szerint a Kopaszi-gát mögötti Lágymányosi-öböl kiválóan alkalmas modern, minden igényt kielégítı jachtkikötő létesítésére.<ref>[http://www.vituki.hu/files/dunahajozhatosag/new/Project%20Final%20Report%20in%20Hungarian/Duna_hajozhatosag_vegleges.pdf A Duna hajózhatóságának javítása]</ref>

[[Kép:Háttérben a Lágymányosi öböl.JPG|center|bélyegkép|520px|Gellért-hegyi látkép délkelet felé. A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]], a [[Petőfi híd]] után az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] és az [[Infopark]] épületei állnak, a háttérben a [[Rákóczi híd]]on túl pedig a [[Lágymányosi-öböl]] és a Kopaszi-gát zöld fái látszanak]]