„Grősz-per” változatai közötti eltérés

A '''Grősz és társai pere''' a [[Rákosi Mátyás]] vezette magyar [[kommunizmus|kommunista]] rezsim [[koncepciós per]]e volt, része a [[magyar katolikus egyház]] társadalmi befolyása megtörésére irányuló politikának, melyre Budapesten 1951. június 15 és július 20-a között került sor. A per során [[Grősz József]] kalocsai érseket 15 év börtönre ítélik (8 másik vádlott társából egyet azonnal, kettőt később ítéltek halálra),<ref name=":4">{{Cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/G/Gr%C5%91sz%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsai%20pere.html|title=Grősz és társai pere – Magyar Katolikus Lexikon|accessdate=2016-07-09|work=lexikon.katolikus.hu}}</ref>, de 24 mellékperben összesen több mint kétszáz ítélet született, (17 halálos, 55 fő kapott tíz év feletti börtönt). A rendszerváltás után, 1990. május 18-án a Grősz-per ítéleteit semmisnek nyilvánították.<ref>{{Cite web|url=http://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/grosz-jozsef|title=Grősz József {{!}} Kereszténydemokrata Tudásbázis - www.barankovics.hu|accessdate=2016-07-09|work=barankovics.hu}}</ref>

A vádlottakat egymástól elkülönítették, s mindegyik mellé ún. fogdaügynököket építettek be.<ref>Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 49-51. p.</ref>. Ezek az ügynökök rendszeresen adtak hangulatjelentéseket.<ref name=":3">{{cite book|last1=Csaba|first1=szerk., a bevezető tanulmányt írta és a mutatókat összeáll. Szabó|title=A Grősz-per előkészítése 1951|date=2001|publisher=Osiris K.|location=Budapest|isbn=9633891981|pages=16|url=http://mek.oszk.hu/14000/14025/14025.pdf|accessdate=9 July 2016}} - 35. oldal</ref>. A fogdahálózati jelentések rendkívül fontosak voltak a kihallgató tisztek részére. Elsőrendű információkat szereztek a kihallgatás menetének alakítására nézve, Külö­nösen abban az esetben, ha a rab olyasmit árult el a cellában, amiről vallomásaiban nem tett említést. Másodsorban a rab lelki és idegi állapotát is fel tudták mérni, s ez alapján döntöttek a különféle kényszerítő eszközökről. Példa erre Grősz József érsek, akit egy alkalommal az Andrássy út 60. szám alatt (ahol a kihallgatások folytak) a pincébe zártak, mert nem megfelelő viselkedést tanúsított a kihallgatáson, valamint erről a beépített rab előtt is beszélt három napra a nyirkos pincébe zártak, ahol rövidesen megtört, s magára nézve mindent beismert. A többi vádlottal hasonlóképpen jártak el.<ref name=":3" /> Maga az [[Államvédelmi Hatóság]] [[Terror Háza Múzeum|Andrássy út 60.]] szám alatti épületében lezajlott események azért is különösen fontosak, mert a lényegi döntések nem a tárgyaláson, hanem a [[Magyar Dolgozók Pártja]] felső köreiben és az AVH előadóinak, vezetőinek asztalán. Maga Grősz érsek fogalmazta meg: „Azért nincs semmi értelme az ellenkezésnek, mert az ítéletet és a büntetés nagyságát úgysem a bíróság állapítja meg, hanem itt dől el [tudniillik az ÁVH-n]<ref>Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról - 1951. május 31. Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 151—152. p</ref> A vádlottakat a perre komolyan elő-, és felkészítették, vallomásaikat gyakoroltatták, többször saját kezűleg leíratták.

A tárgyalást B. II. 001217. számon a Budapesti Megyei Bíróság Dr. Olti Vilmos vezette tanácsa 1951. június 15-én kelt végzésével 1951. június 22-ére délelőtt 9 órára, a Markó utca 27. II. em. esküdtszéki terembe tűzte ki. A bírósági tanács öt tagú volt. A tanácsvezető bírón kívül Formán András ács, Miklós Károly térmester, Markovits István élmunkás kovács és Garancsy Mihály bíró ülnökként vett részt.<ref>BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 837. p.</ref> A vádat Alapy Gyula ügyészségi elnök képviselte.<ref name="BFL XXV. 4 1990"/>. A vádlottak az alábbi védőügyvédeket kérték fel:<ref>BFLXXV. 4.f. 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 826-827.p.</ref>:

A per célja azon kívül a perben elítélteket megtörjék és eltávolítsák őket az volt, hogy a római katolikus egyháznak egyértelműen jelezzék, hogy nincs más út, mint a behódolás, vagy a mártíromság. A a tárgyalás második napján háziőrizetbe helyezték [[Hamvas Endre]] csanádi, [[Badalik Bertalan]] veszprémi, [[Péteri József]] váci, [[Shvoy Lajos]] székesfehérvári megyéspüspököket, valamint kényszerítették őket, hogy püspöki helynökké és/vagy irodaigazgatóvá békepapokat nevezzenek ki, s ítéljék el Grőszt és társait, amely június 3-án meg is történt, s melyben elítéltek minden államellenes tevékenységet, betartják az állam és az egyház közötti megállapodást.<ref name=":4" /> Ezzel párhuzamosan a  magyar állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására az Állami Egyházügyi Hivatalt, amelynek engedélyétől tették függővé a püspöki, de még a városi plébánosi kinevezéseket is.<ref>{{Cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%81llami%20Egyh%C3%A1z%C3%BCgyi%20Hivatal.html|title=Állami Egyházügyi Hivatal – Magyar Katolikus Lexikon|accessdate=2016-07-10|work=lexikon.katolikus.hu}}</ref>.