„Grősz-per” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
clean up AWB |
|||
18. sor:
|vizsgált jogszabályok =
}}
A '''Grősz és társai pere''' a [[Rákosi Mátyás]] vezette magyar [[kommunizmus|kommunista]] rezsim [[koncepciós per]]e volt, része a [[magyar katolikus egyház]] társadalmi befolyása megtörésére irányuló politikának, melyre Budapesten 1951. június 15 és július 20-a között került sor. A per során [[Grősz József]] kalocsai érseket 15 év börtönre ítélik (8 másik vádlott társából egyet azonnal, kettőt később ítéltek halálra),<ref name=":4">{{Cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/G/Gr%C5%91sz%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsai%20pere.html|title=Grősz és társai pere – Magyar Katolikus Lexikon|accessdate=2016-07-09|work=lexikon.katolikus.hu}}</ref>
==A per előzményei==
109. sor:
|1951. március 20.
|}
A vádlottakat egymástól elkülönítették, s mindegyik mellé ún. fogdaügynököket építettek be.<ref>Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 49-51. p.</ref>
==A tárgyalás és az ítélet==
[[Fájl:Endredy-Vendel.jpg|bélyegkép|Endrédy Vendel, hatodrendű vádlott]]
A tárgyalást B. II. 001217. számon a Budapesti Megyei Bíróság Dr. Olti Vilmos vezette tanácsa 1951. június 15-én kelt végzésével 1951. június 22-ére délelőtt 9 órára, a Markó utca 27. II. em. esküdtszéki terembe tűzte ki. A bírósági tanács öt tagú volt. A tanácsvezető bírón kívül Formán András ács, Miklós Károly térmester, Markovits István élmunkás kovács és Garancsy Mihály bíró ülnökként vett részt.<ref>BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 837. p.</ref> A vádat Alapy Gyula ügyészségi elnök képviselte.<ref name="BFL XXV. 4 1990"/>
{| class="wikitable"
!Vádlott
192. sor:
==A per utóélete==
A per célja azon kívül a perben elítélteket megtörjék és eltávolítsák őket az volt, hogy a római katolikus egyháznak egyértelműen jelezzék, hogy nincs más út, mint a behódolás, vagy a mártíromság. A a tárgyalás második napján háziőrizetbe helyezték [[Hamvas Endre]] csanádi, [[Badalik Bertalan]] veszprémi, [[Péteri József]] váci, [[Shvoy Lajos]] székesfehérvári megyéspüspököket, valamint kényszerítették őket, hogy püspöki helynökké és/vagy irodaigazgatóvá békepapokat nevezzenek ki, s ítéljék el Grőszt és társait, amely június 3-án meg is történt, s melyben elítéltek minden államellenes tevékenységet, betartják az állam és az egyház közötti megállapodást.<ref name=":4" /> Ezzel párhuzamosan a magyar állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására az Állami Egyházügyi Hivatalt, amelynek engedélyétől tették függővé a püspöki, de még a városi plébánosi kinevezéseket is.<ref>{{Cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%81llami%20Egyh%C3%A1z%C3%BCgyi%20Hivatal.html|title=Állami Egyházügyi Hivatal – Magyar Katolikus Lexikon|accessdate=2016-07-10|work=lexikon.katolikus.hu}}</ref>
A perekben elítéltek életük végéig viselték azokat a hátrányokat, amelyeket ez a koncepciós per okozott.<ref>Vö.:{{cite book|last1=Csaba|first1=szerk., a bevezető tanulmányt írta és a mutatókat összeáll. Szabó|title=A Grősz-per előkészítése 1951|date=2001|publisher=Osiris K.|location=Budapest|isbn=9633891981|pages=16|url=http://mek.oszk.hu/14000/14025/14025.pdf|accessdate=9 July 2016}} - Kötet végén található életrajzok</ref> A per fő vádlottja Grősz József a megalkuvást nem ismerő [[Mindszenty József]]<nowiki/>fel szemben visszatérhetett érseki székébe. A börtönélmények hatására Grősz József sokkal inkább együttműködővé vált, 1957-ben csatlakozott az Opus Pacis békepapi mozgalomhoz, amellett tagja volt az Országos Béketanácsnak és a [[Hazafias Népfront]] elnökségének is.
|