„Lambda-szonda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Kapcsolódó szócikkek: mérőeszköz és nitrogén hivatkozás |
||
3. sor:
Gépjárművekben az üzemanyag/levegő arány szabályozásra ún. '''lambda-szondá'''t (más jelöléssel: '''λ-szonda''', '''oxigénszenzor''') használnak.
A gépkocsik kipufogórendszerébe épített lambda-szondáknak kettős szerepük van. A kipufogógáz [[oxigén]]tartalmának folyamatos mérésével egyrészt az [[Tüzelőanyag|üzemanyag]]/[[levegő]] mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a [[katalizátor]] hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához elektromos jelet szolgáltat.
A nevét a tüzeléstechnikában is használatos légfeleslegtényező általánosan használt jelének, a [[lambda]] (''λ'') görög betű nevéből kapta. A légfeleslegtényező egy [[dimenzió]]mentes szám, ami megadja a tüzelőanyag (üzemanyag) egységnyi mennyiségének tökéletes elégetéséhez szükséges, a gyakorlati és az elméleti levegőmennyiség hányadosát. Sztöchiometrikus összetételű keverék esetén értéke: ''λ'' = 1,00.
11. sor:
A szenzor kiviteli formájában a gyújtógyertyára emlékeztet és a kipufogócsonkba építve, a [[katalizátor]] előtt helyezik el. A lambdaszonda kerámiatubusát (1) perforált fémház (4) védi a mechanikai sérülésektől, mint az ábrán látható.
A kívül-belül porózus [[Platina]]-bevonattal ellátott kerámiatubus (a [[Elektrolit|szilárd elektrolit]]) (1) külső felülete közvetlenül érintkezik a kipufogógázban levő [[oxigén]]nel (ez a [[Mérőeszköz|mérőelektród]] tér), a tubus belsejébe (ez a
[[Kép:Lambdaszonda2.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|A lambda-szonda alkatrészei: 1. [[Elektrolit|szilárd elektrolit]], 2. ház (negatív elektród, [[mérőelektród]]), 3. belső elektród-kivezetés (pozitív elektród, [[referencia-elektród]]), 4. védősapka]]
E két tér [[Koncentráció|oxigénkoncentrációja]] közötti eltérés a lambda-szonda két elektródja között feszültséget kelt, melynek nagysága a kipufogógáz oxigéntartalmának függvényében – 300 <sup>o</sup>C-os üzemi hőmérsékletet feltételezve – a mellékelt ábrán látható, a gyakorlatban néhány tíz mV. A [[Elektrolit|szilárd elektrolit]] segítségével tehát egy ún. oxigén elektród-koncentrációs [[Galvánelem|galváncella]] alakul ki. Motortípustól függően a kipufogógáz optimális oxigénkoncentrációját kísérleti úton előre megállapítják, és az ennek megfelelő elektromotoros erő (V-ban) az
:<big>'''''E''<sub>MF</sub> = <math> \frac{RT}{4F}\ln \frac{20,95%(\mathrm O_2)}{x %(\mathrm O_2)} </math> '''</big>
37 ⟶ 36 sor:
Az üzemi hőmérséklet mielőbbi elérése érdekében a modernebb lambda-szondákat beépített fűtőszál melegíti. Ezeket a szondákat a vezetékeik számáról lehet megismerni: a három vezetékeseknél az egyik a szabályozó jel, a másik kettő a fűtést biztosítja; négy vezeték esetén a negyedik a fűtőszál által keltett esetleges zavaró jeleket vezeti el (árnyékolás). A gépkocsi elektromos vezérlőegysége ezáltal majdnem teljesen zavarmentes jelet kap.
A lambdaszonda másik fontos szerepe az, hogy a [[katalizátor]] hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához elektromos jelet szolgáltat. A [[katalizátor]]ok ugyanis csak a ''λ'' = 1,0 értékhez közeli tartományban képesek a kipufogógáz három legkárosabb komponensének a [[szénhidrogén]] (CH), a [[szén-monoxid]] ([[CO (gáz)|CO]]) és a [[Nitrogén|nitrogén-oxidok]] (NO<sub>x</sub>) leghatékonyabb átalakítására.
==Kapcsolódó szócikkek==
44 ⟶ 43 sor:
:[[oxigén]]
:[[koncentráció]]
:[[nitrogén]]
:[[mérőeszköz]]
:
{{DEFAULTSORT:Lambdaszonda}}
| |||