„XV. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

| előd =[[XIV. Ptolemaiosz ptolemaida király|XIV. Ptolemaiosz]]

| édesapa =[[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]]

'''XV. Ptolemaiosz Philopatór Philométór Kaiszar''' ([[latin nyelv|latinosan]] ''Ptolemaeus Caesar''), egyszerűbben: '''Kaiszarión'''/'''Caesarion''' (kis Caesar) [[Görög nyelv|görögül]]: '''Πτολεμαίος ΙΕ' Φιλοπάτωρ Φιλομήτωρ Καίσαρ''', '''Καισαρίων''', [[Egyiptomi írás|egyiptomi nyelven]] '''Ptolemaisz Kaiszerusz Dzsetanh Meriptahiszet''' ([[i. e. 47|Kr. e. 47]]. [[június 23.]] – [[i. e. 30|Kr. e. 30]]. [[augusztus]] vége) az egyiptomi [[Ptolemaida-dinasztia]] utolsó királya, aki gyermekként, közösen édesanyjával, [[VII. Kleopátra ptolemaida királynő|Kleopátrával]] uralkodott [[i. e. 44|Kr. e. 44]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-ától]] [[i. e. 30|Kr. e. 30]] augusztusáig, amikor [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Octavianus]] megölette őt.

Igen illusztris ősökkel büszkélkedhetett: ő volt [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] legidősebb fia, apja pedig minden bizonnyal a legendás római hadvezér, [[Caius JuliusIulius Caesar|Julius Caesar]] volt, aki a nevét adta neki. Ebben az esetben ő volt Caesar egyetlen vér szerinti fia. A római hadvezér [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]]t üldözve érkezett [[i. e. 48|Kr. e. 48]]-ban Egyiptomba, és bár ellenfelét érkezése idejére már megölték, Kleopátra javára beavatkozott a trónviszályba fivérei, [[XIII. Ptolemaiosz ptolemaida király|XIII.]] és [[XIV. Ptolemaiosz ptolemaida király|XIV. Ptolemaiosz]] ellen. Ennek során az öregedő katona és a fiatal egyiptomi királynő között legendás szerelmi viszony alakult ki. Caesar végül [[i. e. 47|Kr. e. 47]]-ben távozott Kis-Ázsia földjére, hogy harcoljon [[II. Pharnakész pontoszi király|II. Pharnakész]] [[Boszporoszi Királyság|boszporosz]]i király ellen.

A kialakult történelmi helyzetben az indulatok pattanásig feszültek [[Marcus Antonius]] és [[Augustus római császár|Octavianus]] között, ami döntő összecsapáshoz vezetett. Antonius, ki ebben az időben megosztotta a birodalom irányítását Octavianus-szal és Lepidus-szal, [[Triumvirátus|triumvir]]-társaival, keleti földeket és jogokat adományozott Caesarion-nak és Kleopátrával közös saját három gyermekének. Caesariont kikiáltották "A„A királyok királyának"királyává”. Ez leginkább [[Augustus római császár|Octavianust]] fenyegette (kinekakinek a hatalom iránti igénye azon helyzetén alapult, hogy Julius Caesar nagy-unokaöccse és adoptált fiú volt). Antonius kijelentette: Caesarion Caesar igazi fia és örököse. Ezek a kiáltványok, amiket Alexandriai Adományozásként ismertek, Antonius és Octavianus szövetségének végzetes törését okozták. Octavianus kihasználta Róma neheztelését az Alexandriai Adományozások miatt, így Antonius és Kleopátra ellen irányuló háborújához támogatást nyert.

Amikor Octavianus [[i. e. 30|Kr. e. 30]]-ban lerohanta Egyiptomot, Kleopátra elküldte a 17 éves Caesariont [[Berenice (város)|Berenice]]-be, a Vörös-tengeri kikötőváros biztonságába, egy Indiába szökés lehetséges tervével. Octavianus [[i. e. 30|Kr. e. 30]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] elfoglalta Alexandria városát. E dátum jelöli Egyiptom hivatalos hozzácsatolását a [[Római Köztársaság]]hoz. Octavianus városba érkezését megelőzően [[Marcus Antonius]] öngyilkosságot követett el; Kleopátra követte példáját [[augusztus 12.|augusztus 12-én]]. Caesariont őrei, köztük tanára, visszacsalták a kegyelem hamis ígéretével Alexandriába - vagy talán elhagyták és elárulták őt; a fennmaradt feljegyzések ezzel kapcsolatban nem világosak. Octavianus azonban attól tartva, hogy ''"Túl„Túl sok Caesar"Caesar”'' fog igényt tartani Caesar egyedüli örökösének címére, meggyilkoltatta Caesariont.

[[Augustus római császár|Octavianus]] ekkor átvette Egyiptom teljes irányítását. [[I. e. 30|Kr. e. 30]]-as évet tekintik Egyiptom hagyományos kronologikus rendszere szerint az új uralkodó uralkodásának az első évének. Az ebből az időből származó feljegyzésekben maga Octavianus jelenik meg fáraóként és Caesarion utódaként.

[[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] unokaöccse és politikai utóda - a később Augustus néven császárrá lett -, [[Augustus római császár|Octavianus]] szerint a gyermek apja nem Caesar volt. Caesar viszont bizonyos volt apaságában, különben nem engedte volna meg, hogy a kisfiú az ő nevét viselje.

{{Ptolemaida uralkodók|előző= [[XIV. Ptolemaiosz ptolemaida király|XV. Ptolemaiosz]]<br>[[VII. Kleopátra ptolemaida királynő|VII. Kleopátra]]|