„Szabó Károly (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: Arany János → Arany János (2) AWB |
|||
5. sor:
| képaláírás = Fényképész [[Ellinger Ede]], rajzoló [[Cserna Károly]]
}}
[[Fájl:Nagy tanári kar Nagykőrös.JPG|bélyegkép|240px|A Nagy tanári kar-szoborcsoport – [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Salamon Ferenc (történész)|Salamon Ferenc]], Szabó Károly, [[Szász Károly (költő, 1829–1905)|Szász Károly]], [[Szigeti Warga János]], [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] és [[Tomory Anasztáz]] szobra – a nagykőrösi Arany János Múzeum előtt. [[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] szobrászművész alkotása (1996)]]
'''Szabó Károly''' ([[Köröstarcsa]], [[1824]]. [[december 14.]] – [[Kolozsvár]], [[1890]]. [[augusztus 31.]]) magyar történész, műfordító, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] rendes tagja.
12. sor:
Szabó Mihály református lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia. 1833-42 között [[Debrecen]]ben tanult; ezután [[Késmárk]]ra ment jogot hallgatni, és itt [[Hunfalvy Pál]] vezetése alatt különösen a görög klasszikus írók felé fordult a figyelme, azonkívül az ifjúság között alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja volt. 1843 júniusában kitűnő sikerrel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző [[Pozsony]]ban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott. 1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz, és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor veszélyes betegségbe esett, és hazatért szüleihez. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán [[Toldy Ferenc]] meghívására Pestre ment, és segített neki a ''Magyar Tudósok Tára'' című irodalmi vállalkozásában, mely munka kéziratban maradt, valamint kritikái jelentek meg a szintén részben Toldy által szerkesztett ''[[Magyar Szépirodalmi Szemle|Magyar Szépirodalmi Szemlében]]''. E vállalkozás célja volt az összes magyar írók életrajzát és munkáik jegyzékét kiadni. 1848 vége feléig Toldynál lakott, és mintegy 8 kötetnyi életrajzot írt, a kézirat a H betűig terjedt. 1848 első felében [[Békés]] városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] kitörésekor a Békés megyei önkéntes nemzetőrök (szabadcsapat) közé lépett be, és a bánáti táborozás alatt több csatában vett részt, így 1849. április-májusban az Aradot ostromló seregben a főhadnagyságig vitte, és néhány hónapig Okolicsány őrnagynak a segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát [[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.
A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, és április 25-én Geringer báró, saját kérelmére, az egyetemi könyvtárhoz fizetés nélküli gyakornoknak nevezte ki. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a ''Hunyadiak kora'' rendezéséhez ajánlotta, s 1850-től '55-ig (a gróf haláláig) itt dolgozott, s az ő közreműködésével jelent meg öt kötet. A gróf halála után szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. 1855 szeptemberében hívták meg a nagykőrösi református gimnáziumba a görög nyelv tanárának. Itt tanítottak akkor [[Arany János (költő)|Arany János]], Salamon, [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]], s ezeknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.
[[1858]]. december 15-én a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta (1871. május 17-én lett rendes tag). 1859. november 25-én az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] alakító közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött, és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a református kollégiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemre]] a magyar történeti tanszékre nevezték ki. Az 1882–83-as tanévben az egyetem rektora is volt. Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben található.
| |||