„Gyulai Pál (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

Kolozsvárt ezalatt Urbán császári tábornok foglalta el, a város rettegésben élt és sarc alatt nyögött és Gyulai anyja, aki már az ostrom ideje alatt is beteg volt, félelmek közt halt meg. Fia, a város felszabadulásakor, már 1849-ben haza sietvén, csak sírját találta; bátyja, öccse honvédek voltak, a kis húgát találta egyedül otthon. Gyulai, hogy rajta segíthessen, otthon maradt és egy pár hétig az Ócsvay által szerkesztett ''Honvéd'' munkatársa volt. Majd ismét visszatért Telekihez és vele maradt Pesten 1851 tavaszáig.

 

Az országot ért halálos csapás kábultságából először az irodalom kezdett felocsúdni és Gyulai az elsők és a leghívebbek közt volt, akik a nemzetiség ezen egyetlen megmaradt zászlója alá sorakoztak. Valamennyi ez időszakban megindult jobb vállalatnak egyik elsőrendű és nélkülözhetetlen munkatársa volt. [[1850]]-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását.