„Indiai orrszarvú” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.229.81.75 (vita) szerkesztéséről Moldovan0731 szerkesztésére
35. sor:
Az állat a ''[[Rhinoceros]]'' [[nem (rendszertan)|emlősnem]] [[típusfaj]]a.
 
== Előfordulása: románia ==
 
[[India|Indiában]], [[Nepál]]ban, [[Banglades]]ben és [[Pakisztán]] északi részén él. A folyómenti füves élőhelyeket részesíti előnyben, melyek közelében mocsaras és erdős területek is vannak.
 
== Megjelenése:mucsi ==
 
Az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvúfaj. Testhossza 310-340 centiméter nőstényeknél és 368-380 centiméter hímeknél, marmagassága pedig 148-173 centiméter nőstényeknél és 170-186 centiméter hímeknél. Testtömege átlagosan 1600 [[kilogramm]] nőstényeknél és 2200 kilogramm hímeknél. Az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3200 kilogrammot. A 2-5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a [[középkor]]i [[lovag]]ok páncélzatára emlékeztet – ezért nevezik a fajt '''páncélos orrszarvúnak''' is. A redőkben a bőre vékony, és világos színű. Szőrzet csupán a farok és a fülek végén található. Jellegzetes – névadó – szerve a tülök. Az indiai orrszarvú fején egyetlen tülök van, melynek hossza elérheti 60 cm-t, legtöbbször azonban rövidebb. Anyaga szaru.
 
==Életmódja:prosti==
 
Az indiai orrszarvú többnyire magányosan él, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. A [[Hímnem (biológia)|hím]]ek saját territóriumot birtokolnak, ezek a területek azonban kis mértékben átfednek egymással. Az állatok a területükön belül meghatározott ösvényeket használnak, melyeket a lábukon lévő mirigyek váladékával, vizeletükkel és ürülékükkel jelölnek meg. Az ürülékhalmok fontos helyszínei az egyedek közötti kommunikációnak, mivel gyakran több egyed is ugyanazt az ürülékhalmot használja. A nőstények a különböző hímek territóriumaiban szabadon járnak. A hímek alkalmanként heves harcot vívhatnak, melyben hosszú metszőfogaikat is használják; ennek eredményeként mély sebeket ejthetnek egymáson, melyek akár a vesztes fél halálát is okozhatják. Azonban ha bőséges a táplálékellátottság, az sem ritka, hogy néhány állat békésen legelészik együtt. Szívesen dagonyáznak, mely segíti a hőszabályozásukat, és védelmet nyújt a kórokozók ellen is. Gyorsan futnak, sebességük akár 40 km/h is lehet, emellett igen jól is úsznak. Szaglásuk és hallásuk kiváló, látásuk azonban igen gyenge. A fiatal egyedekre a [[tigris (állat)|tigrisek]] jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban csak az [[ember]].