Wikipédia

„Makedónok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a engedély nélküli kép ki
2. sor:
{{egyért2|a makedón népről|Makedónia}}
[[Kép:Pella House atrium.jpg|thumb|right|260px|A [[pella]]i királyi palota [[átrium]]ának mozaikpadlója]]
A MAKEDÓNOK MELEGEK FASZÉRT KELL TANULNI
A '''makedónok''' ({{ógörögül|μακεδόνες}}, azaz ''makedónesz'') az [[ókor]]i [[Makedónia|Makedón Királyság]] lakói az [[i. e. 1. évezred]] második negyedétől. Vegyes származású pásztornép, akiknek önálló etnikai jellegét maga a makedón állam hozta létre. A makedónok azon kisebb-nagyobb, jórészt ismeretlen nevű és eredetű törzsek keveréke, akik a makedón állam fennhatósága alatt éltek. Önálló nyelvük az [[ógörög nyelv|ógörögtől]] korán elkülönülő dialektus volt, azonban ezt is vegyesen használták a térségben használatos más – mindenekelőtt [[Trákia|thrák]] – nyelvekkel. A nép névadója egy hérosz, [[Makedón]], akinek első ismert említése az [[i. e. 7. század]] második feléből származik, a [[Hésziodosz]] nevéhez fűződő, de nála valószínűleg néhány évtizeddel későbbi „[[asszonykatalógus]]ban”. A [[hellenizmus]] korában főleg makedón telepesek és veterán katonák alkották azt a hellén kulturális közeget, amely létrehozta a hellenizmust. Végül feloldódtak a népek forgatagában, maradékaik a [[Római Birodalom]] korában beolvadtak a görögségbe.
 
A modernkori [[Macedónia]] délszláv állam igényt formál a makedónok örökségére, s önmagát az ókori Makedónia utódjának definiálja. Görögország sérelmezi ezt a kísérletet a macedón-makedón azonosításra: szerintük a [[macedónok]]nak nincs közük a makedónokhoz, mivel azok már rég eltűntek a szláv betelepüléskor, így semmit sem vettek át tőlük. Ez mai napig konfliktusok forrása a két állam között. Görögország különösen attól tart, hogy a Macedónia emiatt majd igényt tart észak-görög területekre, melyeket manapság is Makedóniának szokás nevezni, és számos szláv csoport él a területen.
 
== A név eredete ==
Az [[i. e. 12. század]]ban [[Thesszália]] és [[Épeirosz]] között a [[Pindosz]]-hegység nyugati részén élő törzseket ''makednoi'' vagy ''maketai'' néven ismerték. Ez egyszerűen „hegyi ember(eke)t” jelent.
 
A ''makedón'' népnév Makedón (Μακεδόνες) hérosz nevéből ered, aki [[Deukalión és Pürrha]] leányának, [[Thüia|Thüiának]] és a villámszóró [[Zeusz]]nak fia. Ez a mitikus család magában foglalja azt az etnikai képet, amit a makedónok szerettek volna elhitetni magukról, hiszen Makedón így rokona [[Hellén]]nek, [[Dórosz]]nak és [[Aiolosz thesszáliai király|Aiolosznak]], a [[görögök]] három ősének, és testvére a [[thesszália]]i [[Magnész]]nek. Később Makedónt a thesszáliai [[Magnészia]] uralkodójának gondolták, [[Hellanikosz]] ([[i. e. 5. század]]) egyenesen Aiolosz fiának tartja. Valószínűleg az i. e. 7. században általános vélekedés volt, hogy a makedónok szoros rokonságban állnak a görög törzsekkel, különösen Thesszália népeivel ([[magnészek]]) és az [[aiolok]]kal. Ezt mára a [[történettudomány]] is megerősítette.
 
== A nép eredete ==
A nép a makedón állam törzsterületén alakult ki, a [[Haliakmón]] folyótól [[Thermé]]ig. Ez a térség [[Thuküdidész]] szerint is a makedónok által először meghódított terület volt. A Perdikkasz-mítosz egy [[argosz (település)|argoszi]] hősről szól, aki Nyugat-[[Trákia|Trákiából]] (Θράκη, azaz ''Thraké'') kiindulva kezdett terjeszkedni.
 
Ez a térség a thrákok [[brügész]] törzsének hazája volt pár évszázaddal korábban, akiknek egy része átvonulva [[Anatólia|Anatóliába]] [[Phrügia]] egyik fő etnikumát alkották. Az i. e. 12. századi nagy népmozgás, amely a brügészeket Anatóliába vezette, [[Hellász]]ban [[dór vándorlás]]ként ismert. Ennek során megjelentek Épeiroszban a [[molosszoszok]] és Molosszia északkeleti részén is kiszorították a helyieket. Így kerülhetett a ''maketai'' nép is a Haliakmón alsó folyása közelébe, és olvadhatott össze a thrák maradványokkal. A molosszoszok északkeleti törzsei később az [[oresztai]] („hegyiek”) nevet kapták a görögöktől és területüket [[Oresztisz]]nek nevezték el.
 
Az i. e. 7. században a Haliakmón torkolata környékén élő népesség [[Mídasz]] thrákjainak maradványa és a ''maketai'' törzsek keveréke lehetett, amelybe illír elemek is vegyültek. E vegyes lakosságú terület egyik fejedelemsége kezdhetett további nyugati hódításokba.
 
== Korai történetük ==
A makedónok korai története, a [[I. Alexandrosz makedón király|Philhellén Alexandroszt]] megelőző időkben – i. e. 5. század elejét megelőző kor – nagyon kevéssé ismert. Az [[i. e. 8. század]]ig a görögök semmit sem tudtak e térségről. [[Homérosz]] Íliásza ugyan említi [[Émanthia|Émanthiát]], de a görög szövetségesek sora északon véget ér a thesszáloknál, [[Trója]] legnyugatibb szövetségesei pedig a trák paiónok.
 
Alexandrosz idején elsődleges fontosságú volt a makedónok hellén eredetének igazolása, mivel jelentkezett az [[olümpiai játékok]]ra, ahol csak görögök vehettek részt. [[Hérodotosz]] ezt írja: „… e királyi család, mint maga is mondja, görög származású és Perdikkasz ivadéka… s a történetben később ki is mutatom.” A Perdikkasztól Alexandroszig terjedő időszak tele van kérdésekkel és homályokkal, amelyeket a történetírók képességeik szerint kitöltöttek, így például [[Theopomposz]]. Ezek a korai történeti munkák nem tekinthetők egyébnek, mint mítoszgyártásnak.
 
Azonban még az első királynak tekintett [[I. Perdikkasz makedón király|I. Perdikkasz]] és két testvére története is csak mítosz. Két testvérének neve (Guanész és Aeroposz) is arra vezethető vissza, hogy I. Alexandrosz igényt formált [[Lünkésztisz]]re, és ezek a nevek a korai makedónok Lünkésztisz felett gyakorolt hatalmát „bizonyították”. Ebből a mítoszból származik a [[vergina (jelkép)|vergina]] mint jelkép, mivel Perdikkasz, aki a helyi király kecskepásztora volt, ezt a jelet véste a királyi palota padlózatába, amikor nem kapta meg a bérét. Ezzel a jellel nyilvánította ki, hogy az elmaradt fizetség fejében igényt tart az egész királyságra. E történetből is a thrák hagyományok láthatók, mivel a náluk nagy jelentőségű [[Dionüszosz]] éppen napisten is volt egyben. A kecske is Dionüszosz szent állata, és még I. Alexandrosz pénzein is általában kecskét ábrázoltak. A korai főváros, [[Aigai]] – amelyet a hagyomány szerint Perdikkasz alapított – etimológiailag kapcsolatban áll a [[görög nyelv|görög]] ''aigisz'' és ''aix'' („kecske”) szavakkal. Aigai az [[i. e. 5. század]] utolsó éveiig volt Makedónia fővárosa, azután [[Pella|Pellába]] költözött a királyi udvar.
 
[[Hérodotosz]] történetéből az olvasható ki hogy az argoszi Perdikkasz a [[Bermion]] folyó környékéről kiindulva hódította meg Makedónia területét. A vezető törzs neve ''argeadai makedonesz'', és ennek élére állhatott I. Perdikkasz az i. e. 7. században. A történeti Perdikkasz valószínűleg egy közönséges argoszi kalandor volt, aki illíriai fosztogatásai után a [[Bermion]]-hegy környékén az argeaszi makedónok vezére lett és terjeszkedésbe kezdett [[Pieria]] irányába.
 
[[Thuküdidész]] röviden összefoglalta a makedón állam kialakulását. Eszerint Aigai alapítása után a friss Makedónisz fejedelemség Pieriát és [[Bottiaia|Bottiaiát]] foglalta el először. A meghódított területek lakosságát általában elűzték, viszonylag nagy népmozgást előidézve. A pieriszek például egészen a [[Sztrümón]] folyó keleti partjáig menekültek, [[Édónia|Édóniában]] telepedtek le újra. Ez a térség már biztonságos volt számukra, mivel Makedónia legerősebb ellenfele éppen a keleti szomszéd, [[Paiónia]] volt.
 
== Korai társadalmuk ==
A korai makedón nép a thrákokhoz hasonlóan [[transzhumáló pásztorkodás]]t és vadász életmódot folytatott. A földművelést semmire sem becsülték. Az ilyen népek mindig harciasak és vadak. [[Arisztotelész]] szerint Makedóniában törvény volt arra, hogy aki még nem ölt harcban, annak kötelet kellett a derekán hordani. A harciasság fontos tényező a pásztorkodó népeknél. Nemcsak a nyájak védelme és az embert próbáló körülmények elviselésének képessége miatt, hanem mert a gazdagságot jelképező állatállomány növelése csak újabb és újabb területek megszerzésével lehetséges. Az új legelők kisajátítása folyamatos terjeszkedési kényszert jelent.
 
== Elsődleges források ==
* [[Hérodotosz]]
* [[Thuküdidész]]
* [[Theopomposz]]
* [[Alexandriai Kelemen]] ''(Clemens Alexandrinus)'' –[[Protreptikosz]]
* [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] ''([[Kaiszareiai Euszebiosz]] „Khronikoi kanónesz” című munkájában maradt fenn)
* [[Arisztotelész]]
 
== Források ==
* {{Keegan-Maszk}}
* {{Kertész-héraklész}}
[[Kategória:Makedónok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Makedónok”