„Csákánydoroszló” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.194.142 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére |
|||
36. sor:
A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, [[Magyarbüks|Magyar]], - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település [[1388]]-ban ''Dorozlouchakana'', [[1471]]-ban ''Dorozlo'', [[1493]]-ban ''Dorozlofalwa'' néven szerepel.<ref name=autogenerated3 /> A Doroszló név a szláv ''Draszlav'' személynévből származik.
Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A [[13. század]]ban a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Később [[Németújvár]] várának tartozéka. [[1433]]-tól a Héderváry családé, majd [[1525]]-ben [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. [[Nagykanizsa|Kanizsa]] eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. [[1582]]-ben a települést török támadás érte. [[1596]]-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. [[1662]]-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot elfoglalta. [[1674]]-ben a templom már [[Szent Cecília]] tiszteletére volt szentelve.▼
▲falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A [[13. század]]ban a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Később [[Németújvár]] várának tartozéka. [[1433]]-tól a Héderváry családé, majd [[1525]]-ben [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. [[Nagykanizsa|Kanizsa]] eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. [[1582]]-ben a települést török támadás érte. [[1596]]-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. [[1662]]-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot elfoglalta. [[1674]]-ben a templom már [[Szent Cecília]] tiszteletére volt szentelve.
Vályi András szerint ''"CSÁKÁNY. Czadersdorf. Magyar Mező Város Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz közel: szép Vár forma Kastéllyal, ’s jeles kertel díszesíttetik, határbéli jó tulajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlít, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán első Osztálybéli."'' <ref name=autogenerated1>{{Vályi}}</ref>
| |||