„Kotor (Montenegró)” változatai közötti eltérés

A velencei uralom alatt Cattaro elszenvedett két török ostromot 1538-ban és 1657-ben, egy [[pestis]]járványt [[1572]]-ben, valamint két [[földrengés]]t [[1563]]-ban és [[1667]]-ben, melyeknek során csaknem megsemmisült. Az 1797-ben aláírt [[Campo Formió-i béke]] értelmében a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1805]]-ben a [[harmadik koalíciós háború]]t lezáró [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]] átengedte azt a [[Francia Császárság]] bábállamacsatlós államának, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által életre hívott [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] fennhatósága alának. Miután az oroszok visszavonultak, Kotort [[1810]]-ben egyesítették a Francia Császárság [[Illír tartományok|Illír Tartományaivaltartományaival]]. Kotort később William Hoste [[Egyesült Királyság|brit]] tengerészkapitány elfoglalta, a 38 ágyús HMS Bacchante fedélzetén.parancsnokaként, Aa montenegrói erőkkel együttműködve megtámadta és elfoglalta a hegyi erődítményt,. aA hajók ágyúit és lövegeit csigasorok segítségével húzták fel az erőd szintjére. A francia helyőrségnek nem maradt más választása, mint feladni a várat, amit [[1814]]. [[január 5.|január 5-én]] meg is tett.

A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben visszaszolgáltatta a várost az [[Osztrák BirodalomCsászárság]]nak. [[1838]]-ban itt épült fel a Szerb Társasági Palota háromemeletes épülete és a Szerb Könyvtár, és itt alakult meg [[1839]]-ben a legrégibb szerb dalkör, az Egység (Jedinstvo). [[1848]]-ban Kotorban alapították a Szerb Népiskolát a keleti [[ortodox egyház]] hatásköre alatt. A Szerb Könyvtár [[1849]]-ben felvette a Szláv Könyvtár nevet, hogy a helyi [[horvátok]], [[szlovének]] és [[csehek]] igényeinek is megfeleljen. [[1854]]-ben megalakult a Szerb Zeneiskola, [[1862]]-ben a Szerb Nemzeti Gárda; [[1868]]-ban a Szerb Nemzeti "Szent„Szent György"György” Jótékonysági Egylet; [[1869]]-ben a Szerb Ortodox Iskola. A Szerb Ortodox Püspökséget [[1870]]-ben alapították, a Kotori-öböli és Dubrovniki szerb ortodox egyházkerület schematizmusát (névtárát) először [[1874]]-ben nyomtatták ki Kotorban. [[1893]]-ban megnyílt a Szerb Női Elemi Iskola; [[1895]]-ben megalakult a Szerb Tamburitza Zenekar; [[1899]]-ben a Szerb Munkásszövetkezet; [[1901]]-ben a Szerb Hitelszövetkezet. [[1903]]-ban az Egység dalkör megszűnt, beolvadt az Egyesült Szerb Dalegyletbe. [[1912]]-ben hatalmas ünnepséggel emlékeztek meg a Szerb Nemzeti Gárda kotori megalapításának ötvenedik évfordulójáról.

Az [[első világháború]]ban Kotor az [[Osztrák-Magyar Haditengerészet]] három bázisának egyike és a [[pre-dreadnought]] [[csatahajó]]kból és [[könnyűcirkáló]]kból álló osztrák Ötödik Flotta anyakikötője volt. Ezen a területen vívták a helyi montenegrói szlávok és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közötti leghevesebb csatákat. [[1918]] februárban a kikötőjében horgonyzó hadihajókon matrózfelkelés tört ki, melyet a tévhitekkelközhiedelemmel szembenellentétben '''nem''' [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] vezényletével vertek le. 1918 után a város a [[JugoszláviaJugoszláv Királyság]] része lett, és ekkortólazóta viseli hivatalosan a Kotor nevet. [[1941]]-ben az [[OlaszországOlasz Királyság]] annektálta Cattaro területét, [[1943]]-ig az olasz ''Governatorato di Dalmaziához'' (DalmárDalmát Kormányzósághoz) tartozott, majd [[1945]] után, a szocialista [[Jugoszlávia|Jugoszlávián]] belül a Montenegrói Szocialista Köztársaság része lett Jugoszlávia második létrejöttekor.

Egészen a [[20. század]] elejéig a [[katolikusok]] alkották a többséget Kotorban és a [[Kotori-öböl]] körüli helységekben (további jelentős etnikai csoportokat a szerbek és az olaszok képeztek).