„Kotor (Montenegró)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkek, kieg. |
linkek, kieg. |
||
55. sor:
A [[14. század]]ban Cattaro kereskedelme, ahogy akkor hívták a várost, vetekedett a közeli Raguzai Köztársaságéval és felkeltette [[Velence (Olaszország)|Velence]] féltékenységét. Szerbia [[1389]]-ben bekövetkezett [[Első rigómezei csata|bukása]] után a város névleg [[I. Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák király]] fennhatósága alá került, a gyakorlatban azonban a velenceiek és a magyarok felváltva elfoglalták és feladták, mígnem [[1420]]-ban tartósan velencei uralom alá került. Cattaro 1420 és [[1797]] között a [[Velencei Köztársaság]] [[Albania Veneta]] (Velencei Albánia) nevű birtokának a része volt, kivéve az oszmán uralom alatti időszakokat [[1538]]-[[1571]], illetve [[1657]]-[[1699]] között. Ez a négy évszázad adta a városnak azt a tipikus velencei [[barokk]] architektúrát, amelynek révén Kotor kiérdemelte az [[UNESCO]] [[világörökség]]i címet.
A velencei uralom alatt Cattaro elszenvedett két török ostromot 1538-ban és 1657-ben, egy [[pestis]]járványt [[1572]]-ben, valamint két [[földrengés]]t [[1563]]-ban és [[1667]]-ben, melyeknek során csaknem megsemmisült. Az 1797-ben aláírt [[Campo Formió-i béke]] értelmében a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1805]]-ben a [[harmadik koalíciós háború]]t lezáró [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]] átengedte azt a [[Francia Császárság]]
[[Kép:Montenegro venezia.PNG|thumb|200px|Az „Albania veneta” (1420-1797) területe a mai határokra vetítve]]
A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben visszaszolgáltatta a várost az [[Osztrák
Az [[általános hadkötelezettség]] bevezetését célzó kormányzati intézkedések (melyek [[1869]]-ben elbuktak, végül [[1881]]-ben jártak sikerrel) két rövid felkeléshez vezettek az [[Orjen]] hegy nyugati vonulatán, [[Krivošije]] környékén élő szerbek között, melynek során Kotor volt az osztrák főhadiszállás.
Az [[első világháború]]ban Kotor az [[Osztrák-Magyar Haditengerészet]] három bázisának egyike és a [[pre-dreadnought]] [[csatahajó]]kból és [[könnyűcirkáló]]kból álló osztrák Ötödik Flotta anyakikötője volt. Ezen a területen vívták a helyi montenegrói szlávok és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közötti leghevesebb csatákat. [[1918]] februárban a kikötőjében horgonyzó hadihajókon matrózfelkelés tört ki, melyet a
[[1979]]. [[április 15.|április 15-én]] jelentős [[földrengés]] érte a montenegrói partvidéket, ami hozzávetőleg száz emberéletet követelt. Kotor óvárosának fele megsemmisült, a Szent Trifun-székesegyházban is károk keletkeztek.
Egészen a [[20. század]] elejéig a [[katolikusok]] alkották a többséget Kotorban és a [[Kotori-öböl]] körüli helységekben (további jelentős etnikai csoportokat a szerbek és az olaszok képeztek).
Kotor továbbra is a horvát katolikus egyház Kotori Egyházmegyéjének a székhelye, ami magában foglalja az egész öblöt.
|