„Illír Királyság (1816–1849)” változatai közötti eltérés

 

==Fekvése==

Az Illír Királyságot a volt napóleoni ''[[Illír tartományok]]'' helyén hozták létre, az [[Adriai-tenger]] északkeleti partvidékén és a [[Keleti-Alpok]] előterében fekvő, a franciáktól visszaszerzett területeken. A volt francia császári tartomány magában foglalta a [[Krajnai Hercegség]]et, a [[Karintiai Hercegség]] nyugati részét (Felső-Karintiát), Görz és Gradisca grófságok Adria-menti területeit, [[Trieszt]] birodalmi szabad várost, és az [[Isztriai-félsziget]]et, továbbá a [[Dalmácia|dalmát partvidéket]], és a [[Horvát–Szlavónország]]nak a [[Száva]] folyótól délre fekvő területét. A felszámolt francia császári [[Illír tartományok]] területéből az osztrákok z [[1816]]-ban leválasztották és újjáalakították a Habsburg [[Dalmát Királyság]]ot, Karintia keleti felét (Alsó-Karintiát) viszont hozzácsapták az új (Habsburg) Illír Királysághoz.

 

}}</center>

 

==Történelme==

A [[napóleoni háborúk]] során, az [[ötödik koalíciós háború]]t lezáró [[1809]]-es [[schönbrunni béke]]szerződés után [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] uralkodói dekrétummal létrehozta az ''[[Illír tartományok]]'' nevű francia császári külbirtokot, miután megszerezte a [[Habsburg Birodalom]]tól annak az [[Adriai-tenger]] északkeleti partvidékén és a [[Keleti-Alpok]] előterében fekvő (korábban [[Velencei Köztársaság|velencei]] és [[Habsburg Birodalom|Habsburg birodalmi]]) területeit. E területek egy része korábban [[Velencei Köztársaság|velencei birtok]] volt, és az [[1797]]-es [[Campo Formió-i béke]]szerződésben a [[Habsburg Birodalom]]nak jutott, majd az [[1805]]-ös [[pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]]szerződésben Franciaország szerezte meg őket. Napóleon [[oroszországi hadjárat (1812)|oroszországi hadjáratának]] kudarca után, 1813-ban Ausztria ezeket fegyveres erővel visszafoglalta, a [[bécsi kongresszus]] pedig [[1815]]-ben hivatalosan is elismerte az Ausztriához tartozást.