„Katalin-kapu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ |
a kékítés |
||
12. sor:
A Szentlélek-kaput 1526. augusztus 24-én árvíz vitte el. Ezután felépítették a [[Szent Katalin-kápolna (Brassó)|Katalin-udvarról]] elnevezett Katalin-kaput, melynek erődítménye a Lópiactól az Árvaház utcáig (a mai sportlíceumig) nyúlt. Egyéb elnevezései ''Felső-kapu'' és ''Oláh-kapu'' (''Porta Valacha'', ugyanis [[Bolgárszeg]]gel kötötte össze a várat, és a bolgárszegi [[románok]] csak ezen a kapun keresztül léphettek be a városba).<ref>{{cite book |last=Zamfir |first=Anca Maria |title=Brașovul în imagini |subtitle=Artă și document |page=16 |year=2010 |publisher=Muzeul de Artă Brașov |location=Brassó |id=ISBN 9789730085587}}</ref> Védelmét a szabók céhe látta el. 1559-ben építették a ma is látható külső kaputornyot. Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] és az 1738-as földrengés megrongálta, később kijavították.
Közel három évszázadig csak a Katalin-kapun keresztül nyílt átjárás a városerődöt a Bolgárszegtől elválasztó kettős várfalon. A 18. század végén a fellendülő kereskedelem következtében a kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, emellett a Katalin utca (ma ''Str. Brâncoveanu'') beépítése miatt kerülő utat is jelentett. 1820-ban megépítették a [[
1827-ben a külső kaputorony kivételével lerombolták, a kaputornyot raktárnak rendezték be, nyílását pedig befalazták. 1955-ben ezt ismét megnyitották, majd 1971 és 1973 között különleges szépségéhez méltóan felújították, előtte parkot hoztak létre. Belsejében az építész kamara kiállítása tekinthető meg.
| |||