„Géza magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a veszprém javítva Veszprém-re
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
44. sor:
Géza még pogány fejedelmi sarjnak született, azaz vallása a török és mongol népekre jellemző [[tengrizmus]] volt.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:X.">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= X. összefoglaló áttekintés |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |id= ISBN 963-506-140-4}}</ref>
 
Taksony életében, [[Tar Zerind]] halála után elnyerte a bihari [[dukátus]]t. Szállást létesített magának a Körösök szarvasi átkelőjénél Gyécsa faluban, a mai [[Décsipuszta|Décsipusztán]]. Az Al-Duna melletti Gyécsa – ma [[Divécs]] – létesítésével pedig ellenőrizhette a keleti kereskedelmet, amely célja ekkor [[Perejaszlavec]] volt a Duna-deltában. Ez lehetőséget adott neki diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is. Ekkor jött létre Bizánc ellen a magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetség, amely azonban [[970]]-ben az [[arkadiopoliszi csata (970)|arkadiopoliszi csatában]] döntő vereséget szenvedett Bizánctól. [[971]]-ben [[Tzimiszkész János]] bizánci császár elfoglalta Bulgáriát, [[II. Borisz bolgár cár]]t foglyul ejtette, az önálló bolgár patriarkátust pedig megszüntette, beolvasztva azt a konstantinápolyiba. Géza számára ekkor már világos volt, hogy a bizánci orientáció, a görög rítusú kereszténység felvétele Magyarország számára nem járható út.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/>
 
Kicsit korábban, [[967]] után a magyarokkal barátságos [[Arnulf bajor herceg]] leánya, Judit átadta felserdült fiának, [[II. Henrik bajor herceg|Civakodó Henrik]]nek a [[bajor hercegség|bajor]] és [[karintiai hercegség|karintiai]] hercegséget, aki a magyarok ellen őrgrófságok felállításába kezdett. [[971]]-re eltűntek tehát a határokról a barátok, a két császár, I. Ottó és I. Jóannész pedig szövetséget kötött egymással. [[972]] húsvétján [[II. Ottó német-római császár|II. Ottó társcsászár]] Rómában a Szent Péter-templomban oltár elé vezette [[Theofanu német-római császárné|Theofanu]] görög hercegnőt. A szertartást [[XIII. János pápa]] celebrálta. Amikor mindez Géza tudomására jutott, már fejedelemként reagálhatott.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/>