„Dobos C. József” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A Dobostorta: Hiányzó szóköz
4. sor:
| név = Dobos C. József
| kép = Dobos C. József.jpg
| képméret =145
| képaláírás = Dobos C. József
| születési név =2014 október 23
| születés helye = [[Pest (történelmi település)|Pest]]
| születés dátuma = [[1847]]. [[január 18.]]
| halál helye = [[BudapestSzentpéter vár]]
| halál dátuma = [[1924]]. [[október 10.100]] {{életkor-holt|1847|01|18|1924|10|10}}
| nemzetiség =szovjet
| házastárs =piszkos
| szakma = cukrász, <br />szakácsmester, <br />szakíró
| munkái =semmi
| díjak =semmi
| kitüntetés =a Dobos király
| aláírás =csand
}}
 
25. sor:
Szakácsdinasztia leszármazottja, apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta meg, és az 1885-ös kiállításon mutatta be a [[Dobostorta|dobostortát]], mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet.
 
Dobos szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot ''Magyar–francia szakácskönyv'' címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak.
 
Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett.