„Herman Lipót” változatai közötti eltérés

{{festő infobox}}

 

== Életútja ==

Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a [[20. század]] első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. Későn érő típusnak tartotta magát, ezért művein - bár pontosan érzékelte a képzőművészet változásait - csak azokat a hatásokat engedte érvényesülni, amelyeket gondosan kiérlelt magában. Az [[első világháború]] előtt mindennapos vendég volt a budapesti Japán Kávéház művészasztalánál, ahol barátaival [[Lechner Ödön]]nel, [[Szinyei Merse Pál]]lal, [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károllyal]], [[Fényes Adolf]]fal, [[Pólya Tibor]]ral és másokkal nemcsak a profetikus lelkületű [[Csontváry Kosztka Tivadar]]on élcelődtek, hanem kiapadhatatlan humorral vették célba egymást szavakkal, és még többször karikatúrákat rajzoló ceruzával. Az éjszakába nyúló beszélgetések alatt formálódott ki a magyar művészet jövője, született meg az akadémikus szemlélettel végleg leszámoló Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre alapötlete. A kritikusok felfigyeltek festményeire, amelyeken mélységes természetszeretete és a barokk kor monumentalitása iránti vonzalom nyilatkozott meg. [[Olaszország]]i útja, majd a [[kecskemét]]i művésztelepen való szorgos munkálkodása tovább finomította festői eszköztárát. Herman pályáját - mint oly sok társáét - a világháború derékba törte. Derűs alkata, élni akarása azonban átsegítette a nehéz éveken. Az élet iskolájának, a művészeti fejlődés szükséges velejárójának tartotta a negatív élményeket is.

[[Fájl:Herman Lipót sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Herman Lipót sírja [[Budapest]]en. [[Kozma utcai izraelita temető]]: 5B-5-1.]]

 

== Forrás ==

== Hivatkozás ==

{{források}}