„Ronnie Peterson” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
Az [[1970-es Formula–1 világbajnokság|1970]]-es [[1970-es Formula–1 monacói nagydíj|monacói nagydíjon]] mutatkozott be a Colin Crabbe Racing csapat színeiben. A rendelkezésre álló szűk pénzügyi keret nem tette lehetővé, hogy annyit teszteljenek, mint a nagyobb csapatok, Peterson mégis 12. helyen végzett az időmérő edzésen a 16 versenyzőből. Csapatából ő ért célba egyedül, hetedikként. [[1971-es Formula–1 világbajnokság|1971]]-re a [[March Engineering|March]] szerződtette a pilótát, aki nagyon jó időket futott a [[March 711]]-es versenyautóval. [[1971-es Formula–1 monacói nagydíj|Monacóban]] szerezte meg pályafutása első pontjait, rögtön egy második pozícióval. A dobogó középső fokára állt [[1971-es Formula–1 brit nagydíj|Nagy-Britanniában]] is, az év versenyén, [[1971-es Formula–1 olasz nagydíj|Monzában]] pedig úgy tűnt, összejöhet első győzelme. [[Clay Regazzoni|Regazzoni]] emlékezetes rajtjával az első helyre jött fel a negyedik sorból. [[Clay Regazzoni|Regazzoni]] után Peterson vezetett, majd [[Jackie Stewart|Stewart]] után [[Clay Regazzoni|Regazzoni]] visszavette az első helyet. A futam végére többen is esélyesek voltak a győzelemre, de végül mindössze 0,01 másodperccel azonban ismét második lett [[Peter Gethin]] mögött. A szezont összesen négy második és egy harmadik hellyel zárta, ezzel pedig a csaknem kétszer annyi pontot szerző, domináns [[Jackie Stewart]] mögött második lett a bajnokságban. Érdemeit nagyobbítja, ha hozzátesszük, egyetlen másik [[March Engineering|March]]-pilóta sem tudott pontot szerezni. [[1972-es Formula–1 világbajnokság|1972]]-ben Peterson és a [[March Engineering|March]] menetelése megszakadt, a brit csapat három verziót épített autójából, mire végre sikerült viszonylag versenyképes modellel előállnia. Peterson egyetlen dobogós eredményt szerzett a [[1972-es Formula–1 német nagydíj|Nordschleifén]], a bajnokságot pedig 9. helyen zárta. Valós teljesítményét mutatja, hogy csapattársa ezúttal is nulla ponttal zárt, márpedig ebben az évben a svéd az újonc [[Niki Lauda|Niki Laudát]] kapta maga mellé.
 
Az [[1972-es Formula–1 világbajnokság|1972]]-es szezon végén Peterson elhagyta a [[March Engineering|March]]ot, és a címvédő csapathoz, a [[Team Lotus|Lotushoz]] igazolt, ahol [[Emerson Fittipaldi]] csapattársa lett. [[1973-as Formula–1 világbajnokság|1973]]-ban [[1973-as Formula–1 francia nagydíj|francia nagydíjon]] szerezte pályafutása első győzelmét a [[Formula–1]]-ben. [[1973-as Formula–1 világbajnokság|1973]]-ban négy futamot nyert (a [[1973-as Formula–1 francia nagydíj|francia]], az [[1973-as Formula–1 osztrák nagydíj|osztrák]], az [[1973-as Formula–1 olasz nagydíj|olasz]] és az [[1973-as Formula–1 amerikai nagydíj|amerikai]] nagydíjat), ez a világbajnokság harmadik helyéhez volt elég. [[1974-es Formula–1 világbajnokság|1974]]-ben a Lotus 76-os autóval - amelyet sem ő, sem csapattársa, [[Jacky Ickx]] nem szívlelt - háromszor lett első, egyszer harmadik, és hat futamon nem ért célba. Így a világbajnoki ranglistán ötödik helyen végzett. Az [[1975-ös Formula–1 világbajnokság|1975]]-ös év sikertelen volt a Lotus csapat számára, Ickx és Peterson is egy régebbi Lotus modellel versenyeztek. A csapatfőnök, [[Colin Chapman]] próbálta visszatartani a svéd pilótát, [[1976-os Formula–1 világbajnokság|1976]]-ban egy Lotus 77-tel indult a [[1976-os Formula–1 brazil nagydíj|brazil nagydíjon]], ám az [[1976-os Formula–1 olasz nagydíj|olasz nagydíjat]] már a [[March Engineering|March]] csapat visszatérőjeként nyerte meg. A következő évben a [[Tyrrell Racing|Tyrrell]]hez igazolt és a hatkerekű P34-essel versenyzett. Egyszer állhatott a szezon során a dobogóra, amikor harmadikként végzett a [[1977-es Formula–1 belga nagydíj|belga nagydíjon]]. [[1978-as Formula–1 világbajnokság|1978]]-ban ismét a Lotus csapat színeiben versenyzett, [[Mario Andretti]] csapattársaként. A két pilóta magasan kiemelkedett az akkori mezőnyből, abban a szezonban két futamot nyert, mert szerződése megakadályozta abban hogy megelőzze csapatársátcsapattársát. Első lett a [[1978-as Formula–1 dél-afrikai nagydíj|dél-afrikai nagydíjon]], amelyen az utolsó körben vette át a vezetést [[Patrick Depailler]]-től, valamint az [[1978-as Formula–1 osztrák nagydíj|osztrák nagydíjon]] is elsőként állhatott a dobogóra. Utolsó versenyéig, az [[1978-as Formula–1 olasz nagydíj|olasz nagydíjig]] Andrettivel osztoztak az 1-2. helyeken. [[1979-es Formula–1 világbajnokság|1979]]-re biztos helye lett volna a [[McLaren]]nél.
 
== A Formula–2-ben ==
35. sor:
 
== Halála ==
[[1978]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] az [[1978-as Formula–1 olasz nagydíj|olasz nagydíj]]-on Peterson harmadikként rajtolt, a verseny első körében ütközött [[James Hunt|Hunttal]], majd a védőkorlátnak csapódott. A baleset látszólag nem volt különösebben súlyos, a sérült pilótát társai hamar kiszabadították az időközben lángra kapott versenyautóból. Ezt követően a milánói kórházba szállították törött lábával, másnap reggel azonban [[Zsírszövet#Zs.C3.ADremb.C3.B3liaZsírembólia|zsírembólia]] miatt meghalt.
 
2008-ban szülővárosában, [[Örebro|Örebróban]] múzeumot nyitottak a tiszteletére.<ref>{{cite news|url=http://www.autosport.com/news/grapevine.php/id/67953 |title=Megnyílt a Ronnie Peterson múzeum |publisher=Autosport.com |date=2008-06-03 |accessdate=2014-03-12}}</ref>