„Horace McCoy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
3. sor:
|kép=
|képaláírás=
|születési dátum=[[1897]]. [[április 4.]]
|születési hely=
|halál dátuma=
|halál dátuma=[[1955]]. [[december 15.]] {{életkor-holt|1897|04|04|1955|12|15}}
|halál helye=
|nemzetiség=[[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]]
24. sor:
'''Horace McCoy''' ([[1897]]. [[április 4.]] – [[1955]]. [[december 15.]]) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] író. Regényei a [[nagy gazdasági világválság]] idején játszódnak. Legismertebb regénye az ''A lovakat lelövik, ugye?'' (''They Shoot Horses, Don't They?'', 1935), amelyből 1969-ben, tizennégy évvel a szerző halála után [[Sydney Pollack]] készített mozifilmet.
 
McCoy Pegramban[[Pegram]]ban, [[Tennessee]]ben született, szegény családba. Tizenhat évesen felhagyott tanulmányaival, szerelőként és házaló ügynökként dolgozott, majd [[New Orleans (település)|New Orleans]] piroslámpás negyedében taxisofőrként kereste kenyerét. Az [[első világháború]]ban az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] hadseregének légierejénél szolgált. Számos bevetésen vett részt, melyek során az ellenséges vonalak mögé repülve bombázásokat hajtott végre, illetve felderítést végzett. Sebesülése után a francia kormánytól hősiességért megkapta a [[Croix de Guerre]] kitüntetést.
 
1919 és 1930 között sportszerkesztőként dolgozott a [[texas]]i ''Dallas Journal''nál. A húszas évek végén kezdtek megjelenni történetei különböző filléres kalandfüzetekben.
A válság idején McCoy [[Los Angeles]]be ment, hogy megpróbálkozzon a színészettel. Egy [[Santa Monica (Kalifornia)|Santa Monica]]-i mólón végzett kidobói meló adta neki az ötletet ''A lovakat lelövik, ugye?'' megírásához, mely egy maratoni táncversenyről szól és a kenyér utáni hajszában elállatiasodó emberekről és az ezt meglovagló sóbizniszről fest keserű, kiábrándító képet.
 
McCoy [[Hollywood]]ban végül forgatókönyvíróként találta meg a számítását. Számos westernt, bűnügyi drámát és egyéb filmet írt különböző stúdióknak, ''Kiss Tomorrow Goodbye'' című 1948-ban megjelent regényéből pedig a [[film noir]] egyik klasszikusát forgatta le [[Gordon Douglas]] 1950-ben. Sok felejthető munkája mellett olyan rendezőkkel is dolgozott együtt, mint [[Henry Hathaway]], [[Raoul Walsh]] és [[Nicholas Ray]]. Nem jegyzett segéd-forgatókönyvíróként a legelső, 1933-as ''King Kong'' elkészítésében is részt vett.