„Torino” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Torino-teatroromano01.jpg|200 px|rightbélyegkép|thumbjobbra|A római színház]]

Az [[1. század]]ban (valószínűleg 28-ban) a rómaiak katonai tábort létesítettek ezen a helyen ''Castra Taurinorum'' (egy időben [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] tiszteletére ''Augusta Taurinorum'') néven. A tipikus római utcahálózat szerkezete ma is megfigyelhető a modern városban. Ebben az időben a lakosság kb. 5000 fő volt, akik a magas falakon belül éltek. A város mai neve a római elnevezésre vezethető vissza, jelentése ''kis bika'', mely a címerpajzsban is megjelenik.

A [[Római Birodalom]] bukása után a [[longobárdok|lombardok]] [[569]]-ben foglalták el, majd a város többször gazdát cserélt: 773-ban, Nagy Károly uralkodása alatt a frankok kezére került, [[940]]-ben megalapították a torinói grófságot, amely 1050-től a Savoyai grófok birtoka lett. A [[13. század]] végén a már {{szám|20000|fős}} várost a [[Savoyai Hercegség]]hez csatolták. Uralkodásuk alatt számtalan palota és kert épült, jelentősen átformálva a várost; [[1404]]-ben megalapították a város egyetemét is. [[1536]] és [[1562]] között francia uralom alatt állt, majd 1563-tól [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Emánuel Filiberto herceg]] uralkodása alatt a Savoyai Hercegség fővárosa lett. Virágkorát a [[barokk]] korban élte, ekkor fejlődött sakktáblaszerű, szabályos szerkezetű várossá, ekkor alakult ki a Via Roma útvonala, ekkor épült a királyi palota.