Wikipédia

„Galba római császár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
zöld link → piros link (egyértelműsítés)
a kékít
29. sor:
== Származása, előmenetele ==
 
Galba Dél-Itália egy kisvárosában született a [[22]]-ben [[consul]]i rangot viselő [[Caius Servius Galba]] és [[Mummia Achacia]] gyermekeként. Az előkelő [[Sulpicia gens]] tagja lévén a római arisztokrácia legfelsőbb köreiben fordult meg. Karrierje beindításában nagy szerepe volt [[Livia Drusilla Augusta|Livia]] császárnénak, aki – miután fiával, [[Tiberius római császár|Tiberius]]szal konfliktusba keveredett – végrendeletében Galbára hagyta a legnagyobb vagyont, mintegy 50 millió [[sestertius]]t. Az uralkodó azonban csökkentette az összeget, és még ezt sem volt hajlandó kifizetni az ifjú politikusnak. Felesége, az előkelő [[Aemilia gens]]hez tartozó Lepida két fiút szült neki, ám Galba családja minden tagját túlélte, és többé nem nősült újra – pedig állítólag még [[Nero római császár|Nero]] édesanyja, a császári családhoz tartozó [[Agrippina Minor|Agrippina]] megpróbált a kegyeibe férkőzni.
 
Politikai karrierjét csak hiányosan ismerjük. [[Caius Tranquillus Suetonius Tranquillus|Suetonius]] feljegyezte róla, hogy [[praetor]]ként kötélen járó [[elefánt]]okat mutatott be a közönségnek. Később [[Aquitania]] helytartója, majd a [[33]]-as év egyik [[consul]]ja lett, ezt követően három új [[provincia|provinciában]] teljesített helyartói szolgálatot: [[Germania Superior]]ban, [[Africa|Africában]] ([[45]]) és [[Hispania Tarraconensis]]ben ([[61]]–[[68]]). Előmenetele szépen alakult: [[ornamenta triumphalis]]t kapott, és három papi tisztséget is ráruháztak. Galba fegyelmet tartott alárendeltjei között, és példaszerűen végezte el feladatát, ennek ellenére a rendkívül hosszú, 8 hispaniai év afféle hosszas száműzetéssel jelentett egyet számára, de legalább túlélte Nero tisztogatásait.
 
== A trón megszerzése ==
39. sor:
Galba nagy lehetősége Verginius lojalitásának köszönhetően jött el, ugyanis a Vindexet a teljes [[rajna]]i haderő élén leverő hadvezért sajátjai mellett a [[duna]]i legiók is szívesen látták volna uralkodóként. Ez pedig kétségkívül olyan támogatást jelentett volna neki, amivel szemben semmiféle riválisnak nem lehetett volna esélye. Így azonban Galba emberei megvásárolhatták maguknak a korrupt [[praefectus praetorio]], [[Caius Nymphidius Sabinus]] támogatását. A testőrgárda felkelését látva [[június 8.|június 8-án]] a [[senatus]] halálra ítélte az anyagyilkos Nerót, aki másnap öngyilkos lett.
 
Galba ennek hírére azonnal elkobozta a császár minden hispaniai vagyonát, és az eladásukból – illetve a 12 éve [[Lusitania (római provincia)|Lusitániában]] helytartóskodó [[Otho római császár|Marcus Salvius Otho]] és a helyi lakosság hozzájárulásából – származó pénzből felszerelte saját [[római légió|legióját]] ''(Legio VII Gemina)'', majd elindulva felvette a Caesar nevet. Ezzel azt hangsúlyozta, hogy [[jog]]i értelemben is a [[Iulius–Claudius-dinasztia]] örökösének tekinti magát.
 
Közben Nymphidius követelésekkel lépett elő: életre szóló, meg nem osztandó praetorianus prefecturát kért magának, egyúttal megpróbálta a Vindex leverésére Rómában összegyűlt katonákkal és a praetorianusokkal császárrá emeltetni magát, ám a katonák meggyilkolták, Galba pedig elrendelte híveinek legyilkolását. Egy legiónyi szervezetlen katonával is össze kellett csapnia, akiket még Nero gyűjtött a fővárosba, és most jelvényeket és zsoldot követeltek.
61. sor:
|előző= [[Cingonius Varro]] (suff)
|előző2=[[Publius Cornelius Scipio Asiaticus]] (suff)
|következő= [[Marcus Salvius Otho római császár|Marcus Salvius Otho]] (suff)
|következő2=[[Lucius Salvius Otho Titianus]] (suff)
|kollégája= [[Titus Vinius|Titus Vinius (Rufinus?)]]
67. sor:
}}
{{Római császár|előző= [[Nero római császár|Nero]] |
|következő= [[Marcus Salvius Otho római császár|Otho]]|
|évek= 68 – 69 |
}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Galba_római_császár”