Főmenü megnyitása

Módosítások

Jó ez a szövegbetoldás a sírjának a korabeli feltárásáról, csak a templom történetét nem kell itt említeni, csak ami Katalinra vonatkozik+nem árt megformázni, és jó lenne ellenőrizni is. Köszönöm.
Katalin királyné 21 nappal a férje és az ő kijelölt és már előre elhatározott [[székesfehérvár]]i koronázásának az időpontja előtt hunyt el, amelyre már gyülekeztek a külföldi és belföldi rangos meghívottak. Felmerült a gyászeset okán [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] koronázásának elhalasztása is, de végül megtartották a [[III. Frigyes német-római császár]]tól frissen visszaszerzett [[Szent Korona|Szent Koronával]] az eredeti időpontban, [[1464]]. [[március 29.|március 29]]-én.<ref>Lásd Teleki (1852).</ref>
 
A megözvegyült Mátyás [[1476]]-ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és [[I. Ferdinánd nápolyi király|I. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] 19 éves leányát, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixot]] vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a törvénytelen fiát, az [[Edelpeck Borbála]] asszonytól született [[Corvin János]]t sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, [[I. György cseh király|Podjebrád Györgynek]] a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda ''II. Ulászló'' néven a magyar trónon.
Katalin királynét a budai [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond-templom]]ban temették el.<blockquote>''"'''Podjebrád Katalin sírja'''''</blockquote><blockquote>''A Szűz Mária-társaskáptalant 1410-ben Zsigmond király alapította a budai Vár akkori Zsidó utcájában, a Fehérvári kapu közelében. 1424-ben Szent Zsigmond néven újjáalapítja. "Zsigmond király palotája elé templomot építtetett, amelyet védőszentjéről, Szent Zsigmondról nevezett el, ki iránt különös tisztelettel viseltetett, s ezt sok tagból álló társaskáptalannal ajándékozta meg" (Bonfini). Schier Xystus (1774) szerint a templomot főleg a Zsigmond király udvarában tartózkodó csehek látogatták.''</blockquote><blockquote>''A hajdani Zsigmond-társaskáptalan temploma ma a Szent György tér közepén álló Honvédelmi Minisztérium épületromjától délre, illetve a mai Várszínház (Táncszínház) és József főherceg – nemrégiben lerobbantott – palotája között állt. Ebbe a templomba temették 1464-ben a szülés közben elhunyt Podjebrád Katalint, Mátyás király első feleségét. "Az alacsony csúcsíves soktornyú templom" a török időkben Jeni dzsámeszije lett, majd később a törökök lerombolták. A Zsigmond-templom romjai a budai Vár 1686-os ostromakor tovább pusztultak, de kriptája (a földszintje alatt) még sokáig épen maradt. Az 1699-es egyházi szemle már a romokból is keveset talált, hiszen a templom köveit a környékbeli építkezésekhez elhordták.''</blockquote><blockquote>''A régi templom helyén Putanich János esztergomi kanonok, majd a Zsigmond-templom prépostja az 1700-as évek elején templomot építtetett, melyet kétszer (1715-ben és 1723-ban) tűz pusztított el. A Fehérvári kapu fölötti toronyban felhalmozott lőpor a tűzvész következtében 1723-ban felrobbant, és a templomot romba döntötte. Götzel Ferenc prépost 1727 táján újjáépíttette, de 1767-ben Mária Terézia parancsára lebontották, illetve széthordták.''</blockquote><blockquote>''"1827. Januarius 13. napján Sz. Sigmond Templomához eljutván talp falait is a'rendelt alapig felszaggatták. Budán a' Várban Sz. György piatzának egyenítése, és lejebb szállítása alkalmával, mostani Játdzó-szín előtt földalatt lévő talpfalak között felnyílt üregben, egy drága köntösben öltözött, ragyogó kövekkel ékes koronával koszorúzott, egész emberi tetem találtatott... A'setét üregben lébotsájtkozott két munkások több elhányt tsontokat, de különössen egy hosszan terült, már elavult, de tsillámló ruházattal borított tetemet mellnek koponyája hasonlóképpen a' setétben tsillamló bokros fodrokkal koszorúzva volt, észre vettek. Azonnal mint a'fodros koponyát, mint pediglen a' letépett avúlt ruha szakadékokat, valamintis némelly sorvadt tsontokat, korhadt fa (vélni lehet koporsó) darabokat magokkal haza vittek... azonnal, tudniillik már 16. Januáriusban költ kegyes levelében a' Városi Tanátsnak parantsolta, hogy mivel a' történet-írók szerint azon helyen Templom állott, és Budán némely Magyar Királyoknak temetése meg is történt... Ezen felfedezés iránt környűlállásos tudósítást küldjön. Azon esetre pedig, ha az említett drága kövekkel ékesített egész tetem valóban felfedeztetett, legnagyobb szorgalommal a' találásnak módja, vallatásoknak kihallgatásával rendszerint jegyzőkönyvbe foglaltasson, és a' tetemnek legkisebb részei, minden hozzá tartozó mívszerekkel lajstromba foglaltatván, figyelmes vigyázat alatt tartassanak, minthogy e' nevezetes tetemnek bővebb megítélése után illendő és tisztességes helyéről, 's fentartásáról gondoskodnia szükség lenne..." – írta 1827-ben Wadasi Jankovich Miklós.''</blockquote><blockquote>''A jelentés a továbbiakban a megtalálás körülményeit írja le, és egyúttal azok pusztítását is dokumentálja: "... A' kisebb koponya, és annak tsontforrása fehér személyt, és mivel a' hátulsó böltsesség fogak szinte kibújásban valának, 16. vagy 17. Esztendőst jelenteni láttatnak..." A tetemet Jankovich Miklós Podjebrád Katalinnak tulajdonította, összevetve a korabeli temetési adatokkal és szokásokkal. "Ezek a' jelenségek öszveséggel tsak magához Katalin Királynéhoz, és Podjebrad György leányához, nem pedig akárki más személyéhez illenek." – fejeződik be a jelentés.''</blockquote><blockquote>''A sírban talált "keleti gyöngyöket és különböző színű zománcokkal hímzett ruhát, gazdagon megaranyozott hajtűt stb. a prágai múzeumnak küldték el" (Toldy László, Uxa József). Hogy a csontokkal mi lett, azt nem tudjuk, feltehetően azok is Prágába kerültek, hiszen a megtalálás helyére nem lehetett visszatemetni, arról pedig semmi adatunk sincs, hogy máshová helyezték volna.''</blockquote><blockquote>''Az 1970-es években történt területrendezés során "párna- vagy címertartó angyalfejes" kőtöredékek kerültek elő. A templomot Nagy Emese régész tárta fel, és a térrendezés után az alapfalak szabadtéri bemutatásra kerültek."''</blockquote><blockquote>(Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban - A magyar királysírok sorsa Géza fejedelemtől Szapolyai Jánosig - Magyar Ház Kiadó 2004.)</blockquote>A megözvegyült Mátyás [[1476]]-ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és [[I. Ferdinánd nápolyi király|I. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] 19 éves leányát, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixot]] vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a törvénytelen fiát, az [[Edelpeck Borbála]] asszonytól született [[Corvin János]]t sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, [[I. György cseh király|Podjebrád Györgynek]] a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda ''II. Ulászló'' néven a magyar trónon.
 
==Katalin királyné sírja==
Katalin királynét a budai [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond-templom]]ban temették el.<blockquote>(''"'''Podjebrád Katalin sírja'''''</blockquote><blockquote>''A Szűz Mária-társaskáptalant 1410-ben Zsigmond király alapította a budaikövetkező Várszöveg akkorinémely Zsidóhelyen utcájábankorabeli, a Fehérvári kapu közelében[[19. 1424-ben Szent Zsigmond néven újjáalapítjaszázad|XIX. "Zsigmondszázadi]] királynyelvi palotájastílussal eléés templomothelyesírással építtetettíródott, amelyetígy védőszentjéről,azokban Szentaz Zsigmondrólesetekben nevezettnémileg el,eltér kia irántmai különösváltozattól tisztelettelés viseltetett, s ezt sok tagból álló társaskáptalannal ajándékozta meg" (Bonfinihelyesírástól'').: Schier„A XystusSzűz (1774)Mária-társaskáptalant szerint[[1410]]-ben a[[Zsigmond templomot főleg amagyar király|Zsigmond]] király udvarában tartózkodó csehek látogatták.''</blockquote><blockquote>''A hajdani Zsigmond-társaskáptalan temploma maalapította a Szent[[Budai GyörgyVárnegyed|budai térVár]] közepénakkori állóZsidó Honvédelmi Minisztérium épületromjától délreutcájában, illetve a mai[[Ova Várszínházkapu|Fehérvári (Táncszínház)kapu]] ésközelében. József[[1424]]-ben főherceg[[Szent Zsigmond nemrégibenprépostsági lerobbantotttemplom|Szent Zsigmond]] palotájanéven között álltújjáalapítja. Ebbe a templomba temették [[1464]]-ben a [[szülés]] közben elhunyt Podjebrád Katalint, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király első feleségét. "Az alacsony csúcsíves soktornyú templom" a török időkben Jeni dzsámeszije lett, majd később a törökök lerombolták»[[1827]]. A[[Január Zsigmond-templom romjai a budai Vár 1686-os ostromakor tovább pusztultak, de kriptája (a földszintje alatt) még sokáig épen maradt13.|Januarius Az 1699-es egyházi szemle már a romokból is keveset talált, hiszen a templom köveit a környékbeli építkezésekhez elhordták13]].''</blockquote><blockquote>''A réginapján templom[[Szent helyénZsigmond Putanichprépostsági János esztergomi kanonok, majd a Zsigmond-templom prépostja az 1700-as évek elején templomot építtetett, melyet kétszer (1715-ben és 1723-ban) tűz pusztított el. A Fehérvári kapu fölötti toronyban felhalmozott lőpor a tűzvész következtében 1723-ban felrobbant, és a templomot romba döntötte. Götzel Ferenc prépost 1727 táján újjáépíttette, de 1767-ben Mária Terézia parancsára lebontották, illetve széthordták.''</blockquote><blockquote>''"1827. Januarius 13. napján |Sz. Sigmond Templomához]] eljutván talp falait is a'rendelt alapig felszaggatták. [[Buda (történelmi település)|Budán]] a' [[Budai Várnegyed|Várban]] [[Szent György tér|Sz. György piatzának]] egyenítése, és lejebb szállítása alkalmával, mostani [[Várszínház (Budapest)|Játdzó-szín]] előtt földalatt lévő talpfalak között felnyílt üregben, egy drága köntösben öltözött, ragyogó kövekkel ékes koronával koszorúzott, egész emberi tetem találtatott... A'setét üregben lébotsájtkozott két munkások több elhányt [[Csont|tsontokat]], de különössen egy hosszan terült, már elavult, de tsillámló ruházattal borított tetemet mellnek koponyája hasonlóképpen a' setétben tsillamló bokros fodrokkal koszorúzva volt, észre vettek. Azonnal mint a'fodros koponyát, mint pediglen a' letépett avúlt ruha szakadékokat, valamintis némelly sorvadt tsontokat, korhadt fa (vélni lehet koporsó) darabokat magokkal haza vittek... azonnal, tudniillik már [[Január 16.|16. Januáriusban]] költ kegyes levelében a' Városi Tanátsnak parantsolta, hogy mivel a' történet-írók szerint azon helyen Templom állott, és Budán némely Magyar Királyoknak temetése meg is történt... Ezen felfedezés iránt környűlállásos tudósítást küldjön. Azon esetre pedig, ha az említett drága kövekkel ékesített egész tetem valóban felfedeztetett, legnagyobb szorgalommal a' találásnak módja, vallatásoknak kihallgatásával rendszerint jegyzőkönyvbe foglaltasson, és a' tetemnek legkisebb részei, minden hozzá tartozó mívszerekkel lajstromba foglaltatván, figyelmes vigyázat alatt tartassanak, minthogy e' nevezetes tetemnek bővebb megítélése után illendő és tisztességes helyéről, 's fentartásáról gondoskodnia szükség lenne..."« – írta [[1827]]-ben Wadasi [[Jankovich Miklós]].''</blockquote><blockquote>''A jelentés a továbbiakban a megtalálás körülményeit írja le, és egyúttal azok pusztítását is dokumentálja: "»... A' kisebb koponya, és annak tsontforrása [[Nő|fehér személyt]], és mivel a' hátulsó böltsesség fogak szinte kibújásban valának, 16. vagy 17. Esztendőst jelenteni láttatnak..."« A tetemet [[Jankovich Miklós]] Podjebrád Katalinnak tulajdonította, összevetve a korabeli temetési adatokkal és szokásokkal. "»Ezek a' jelenségek öszveséggel tsak magához Katalin Királynéhoz, és [[I. György cseh király|Podjebrad György]] leányához, nem pedig akárki más személyéhez illenek."« – fejeződik be a jelentés.''</blockquote><blockquote>''A sírban talált "»keleti gyöngyöket és különböző színű zománcokkal hímzett ruhát, gazdagon megaranyozott hajtűt stb. a prágai múzeumnak küldték el"« ([[Toldy László (történész)|Toldy László]], Uxa József). Hogy a csontokkal mi lett, azt nem tudjuk, feltehetően azok is [[Prága|Prágába]] kerültek, hiszen a megtalálás helyére nem lehetett visszatemetni, arról pedig semmi adatunk sincs, hogy máshová helyezték volna.''</blockquote><blockquote>''Az [[1970]]-es években történt területrendezés során "»párna- vagy címertartó angyalfejes"« kőtöredékek kerültek elő. A templomot Nagy Emese régész tárta fel, és a térrendezés után az alapfalak szabadtéri bemutatásra kerültek."''</blockquoteref><blockquote>(Lásd Hankó Ildikó(19871: Királyaink tömegsírban - A magyar királysírok sorsa Géza fejedelemtől Szapolyai Jánosig - Magyar Ház Kiadó 200479–180).)</ref></blockquote><blockquote></blockquote>A megözvegyült Mátyás [[1476]]-ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és [[I. Ferdinánd nápolyi király|I. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] 19 éves leányát, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixot]] vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a törvénytelen fiát, az [[Edelpeck Borbála]] asszonytól született [[Corvin János]]t sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, [[I. György cseh király|Podjebrád Györgynek]] a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda ''II. Ulászló'' néven a magyar trónon.
 
== Színház és filmművészet ==
A [[Veszprémi Petőfi Színház]] [[2008]]-ban mutatta be a Latinovits Játékszínben a [[Pozsgai Zsolt]] írta [[Janus (dráma)|Janus]] című darabot. [[Eperjes Károly]] javaslatára filmadaptáció is készült belőle, melyet a [[kádárta]]i állomáson forgattak.<ref>{{cite journal|last=Janni|first= Anikó|title= Az árulás mindig nézőpont kérdése|journal=A Veszprémi Hírportál|pages=|volume=|issue=2010. június 30.|url=http://www.vehir.hu/cikk/2010-06-30/az-arulas-mindig-nezopont-kerdese |accessdate=2016-04-15|language= magyar }}.</ref> A drámaíró [[Pozsgai Zsolt]] rendezésében [[2011]]-ben mutatták be a [[Janus (film, 2011)|Janust]], a színdarabbal azonos című filmet [[Janus Pannonius]] címszerepében [[Stohl András]]sal. A filmben [[Szebeni János]] alakítja [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] királyt, míg Katalin királynét [[Szvetnyik Kata]] kelti életre.<ref>Lásd {{PORT.hu-film|118927|Janus|accessdate=2016-04-15}}.</ref>
* {{cite book|author =[[Dümmerth Dezső]]|last=|first=|title=Az Anjou-ház nyomában|publisher= Panoráma|location= Budapest|year= 1982|url=http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=119 |accessdate=2016-04-15|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Fraknói Vilmos]]|last=|first=|title= Hunyadi Mátyás király, 1440–1490|others=|volume=|location=Budapest|publisher= Franklin-Társulat Könyvnyomdája|pages=|year=1890|url=http://mek.oszk.hu/05700/05736/html/ |accessdate=2016-04-15|language= magyar}}
* {{cite book|last=Hankó|first=Ildikó|title=Királyaink tömegsírban – A magyar királysírok sorsa Géza fejedelemtől Szapolyai Jánosig|publisher= Origo-press Kiadó|location= Budapest|year= 1987|url=http://www.mek.oszk.hu/04000/04092/04092.pdf |accessdate=2017-02-16|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Kubinyi András]]|last=|first=|title= Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején|others=''' In:''' Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor (szerk.): ''Humanista műveltség Pannóniában''|volume=|location=Pécs|publisher= Pécsi Tudományegyetem|pages=7–26|year=2000|url=http://mek.niif.hu/04600/04622/04622.pdf |accessdate=2016-04-15|language= magyar}}
* {{MÉL|4||ABC11587/12287.htm}}
52 577

szerkesztés