„Podjebrád Katalin magyar királyné” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Amíg nincs ellenőrizve, kívül semmi sem látszik, mintha nem is lenne hozzáadva semmi. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
119. sor:
Katalin királynét a budai [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond-templom]]ban temették el.<ref>Lásd Végh (1999: 27).</ref><blockquote>(''a következő szöveg némely helyen korabeli, [[19. század|XIX. századi]] nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így azokban az esetekben némileg eltér a mai változattól és helyesírástól''): „A Szűz Mária-társaskáptalant [[1410]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király alapította a [[Budai Várnegyed|budai Vár]] akkori Zsidó utcájában, a [[Ova kapu|Fehérvári kapu]] közelében. [[1424]]-ben [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond]] néven újjáalapítja. Ebbe a templomba temették [[1464]]-ben a [[szülés]] közben elhunyt Podjebrád Katalint, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király első feleségét. »[[1827]]. [[Január 13.|Januarius 13]]. napján [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Sz. Sigmond Templomához]] eljutván talp falait is a'rendelt alapig felszaggatták. [[Buda (történelmi település)|Budán]] a' [[Budai Várnegyed|Várban]] [[Szent György tér|Sz. György piatzának]] egyenítése, és lejebb szállítása alkalmával, mostani [[Várszínház (Budapest)|Játdzó-szín]] előtt földalatt lévő talpfalak között felnyílt üregben, egy drága köntösben öltözött, ragyogó kövekkel ékes [[Korona (fejék)|koronával]] koszorúzott, egész emberi tetem találtatott... A'setét üregben lébotsájtkozott két munkások több elhányt [[Csont|tsontokat]], de különössen egy hosszan terült, már elavult, de tsillámló ruházattal borított tetemet mellnek koponyája hasonlóképpen a' setétben tsillamló bokros fodrokkal koszorúzva volt, észre vettek. Azonnal mint a'fodros koponyát, mint pediglen a' letépett avúlt ruha szakadékokat, valamintis némelly sorvadt tsontokat, korhadt fa (vélni lehet koporsó) darabokat magokkal haza vittek... azonnal, tudniillik már [[Január 16.|16. Januáriusban]] költ kegyes levelében a' Városi Tanátsnak parantsolta, hogy mivel a' történet-írók szerint azon helyen Templom állott, és Budán némely Magyar Királyoknak temetése meg is történt... Ezen felfedezés iránt környűlállásos tudósítást küldjön. Azon esetre pedig, ha az említett [[Drágakő|drága kövekkel]] ékesített egész tetem valóban felfedeztetett, legnagyobb szorgalommal a' találásnak módja, vallatásoknak kihallgatásával rendszerint jegyzőkönyvbe foglaltasson, és a' tetemnek legkisebb részei, minden hozzá tartozó mívszerekkel lajstromba foglaltatván, figyelmes vigyázat alatt tartassanak, minthogy e' nevezetes tetemnek bővebb megítélése után illendő és tisztességes helyéről, 's fentartásáról gondoskodnia szükség lenne...« – írta [[1827]]-ben Wadasi [[Jankovich Miklós]].''</blockquote><blockquote>''A jelentés a továbbiakban a megtalálás körülményeit írja le, és egyúttal azok pusztítását is dokumentálja: »... A' kisebb koponya, és annak tsontforrása [[Nő|fehér személyt]], és mivel a' hátulsó böltsesség fogak szinte kibújásban valának, 16. vagy 17. Esztendőst jelenteni láttatnak...« A tetemet [[Jankovich Miklós]] Podjebrád Katalinnak tulajdonította, összevetve a korabeli temetési adatokkal és szokásokkal. »Ezek a' jelenségek öszveséggel tsak magához Katalin Királynéhoz, és [[I. György cseh király|Podjebrad György]] leányához, nem pedig akárki más személyéhez illenek.« – fejeződik be a jelentés.''</blockquote><blockquote>''A sírban talált »keleti gyöngyöket és különböző színű zománcokkal hímzett ruhát, gazdagon megaranyozott hajtűt stb. a prágai múzeumnak küldték el« ([[Toldy László (történész)|Toldy László]], Uxa József). Hogy a csontokkal mi lett, azt nem tudjuk, feltehetően azok is [[Prága|Prágába]] kerültek, hiszen a megtalálás helyére nem lehetett visszatemetni, arról pedig semmi adatunk sincs, hogy máshová helyezték volna.''</blockquote><blockquote>''Az [[1970]]-es években történt területrendezés során »párna- vagy címertartó angyalfejes« kőtöredékek kerültek elő. A templomot Nagy Emese régész tárta fel, és a térrendezés után az alapfalak szabadtéri bemutatásra kerültek.”<ref>Lásd Hankó (1987: 79–180).</ref></blockquote><blockquote></blockquote>
Végh András azonban ekképpen igyekszik cáfolni Jankovich érveit: „Tekintve, hogy két királynő itteni sírjáról is tudunk, és nem kizárt, hogy más előkelő asszonyok is ide temetkezhettek, a sír azonosítását tévesnek tarthatjuk. A leletek azóta – egy ostyatartó szelence kivételével – a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumban]]
== Színház és filmművészet ==
|