|
A '''Fraunhofer-féle vonalak''' a [[Nap]] színképében található sötét vonalak.
A '''Fraunhofer-féle vonalak''' a [[Nap]] színképében található sötét vonalak. Felfedezésük [[Joseph von Fraunhofer]] (1787–1826) német optikus nevéhez fűződik, bár nem ő, hanem William Hyde Wollaston (1766–1828) angol kémikus vette először észre a sötét vonalak létezését, 1802-ben. Fraunhofer 1814-ben, Wollastontól függetlenül fedezte fel a jelenséget, és elkezdett méréséket végezni és publikálta az eredményeket. 570 vonalat írt le, és azokat betűkkel nevezte el. A korszerű mérőeszközökkel több ezer vonal látható.
Bár létezésüket William Hyde Wollaston (1766–1828) angol kémikus vette először észre 1802-ben, később, 1814-ben tőle függetlenül [[Joseph von Fraunhofer]] (1787–1826) német tudós is megfigyelte őket. A velük kapcsolatos kísérleti eredményeit Fraunhofer publikálta először, ezért a vonalak róla kapták a nevüket. Fraunhofer 574 vonalat írt le, és azokat betűkkel nevezte el.
[[Fájl: Fraunhofer lines.svg| jobbra|bélyegkép|300px |Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében]]
==A jelenség magyarázata==
==Elmélet==
Az [[atom]]okokban kötött [[fényelektron]]kibocsátásáhozok az szükséges, hogy azrendszeréhez [[elektronkvantum]]okos magasabbjellegű energiaszintrediszkrét kerüljenekenergiaszint-rendszer tartozik. EkkorAz azalapállapotban lévő atom gerjesztettcsak állapotbanaz vanenergiaszintek közötti különbségnek megfelelő energiaadagot képes felvenni. AzIlyen energiaszintekmegfelelő létezésenagyságú miattenergiacsomag aelnyelése gerjesztésután isaz kvantumosatom jellegűmagasabb energiájú, amiun. aztgerjesztett jelenti,állapotba hogykerül. azFehér fénnyel megvilágítva a többségükben alapállapotban lévő atomgázatomokat, azok a fehér fényből csak akkoraazokat energiáta képesfotonokat felvenninyelik el, amelymelyeknek révénenergiája valamelyiképpen magasabbmegfelel energiaszintrevalamely kerülhetkét energiaszint közötti különbségnek. AAz [[kvantum]]osadott gerjesztésrendszert bizonyítékamegvilágító fényből az atomokelnyelődés [[Abszorpcióután (fizika)|abszorpció]]saz [[színkép]]eéppen is,ilyen amikorhullámhosszú avonalak fehérhiányoznak, fénnyelhelyükön megvilágított,sötét többségükbenun. alapállapotbanabszorpciós lévővonalak gázatomokjelennek elnyelikmeg. Ezeknek a fehérsötét fényből azokatvonalaknak a fotonokathelye, melyekazaz gerjesztenia hullámhossza képesekjellemző az atomokat.adott Ígyelnyelő azközeg atomokonanyagi áthaladóminőségére. fényben[[Abszorpció az emissziós(fizika)|abszorpció]]s [[színkép]]e vonalaialapján helyénaz megjelennekelnyelő aközeg sötétösszetétele abszorpciós vonalakmeghatározható. Ilyet észlelhetünk a Nap színképbenszínképében is, mely igazolja, hogy a Nap [[légkör]]e (kromoszféra) túlnyomórészt hidrogén gázból áll. Ezeket az abszorpciós vonalakat nevezik Fraunhofer-féle vonalaknak. Az ő felfedezése tette lehetővé a [[színképelemzés]] vizsgálati módszerének kialakulását.
==Irodalom==
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Színkép]]
*[[elektromágneses sugárzás|Spektrum]]
*[[Abszorpció (fizika)]]
*[[Nap]]
*[[Elektron]]
*[[Kvantum]]
*[[Nap#Kromoszféra|Kromoszféra]]
*[[Statisztika]]
*[[Matematikai statisztika]]
*[[Burr-eloszlás]]
| 