„Strasznof Ignác” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1932-ben elhunyt személyek kategória eltávolítva; 1933-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
== Élete ==
1868-ban született Mátészalkán, kispolgári családban, apja Strassnof Mór, anyja Goldstein Róza volt, vallása [[Zsidó vallás|izraelita]].<ref>HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1906 - 2344</ref> Bátyja a híres színész, színházigazgató, [[Szendrey Mihály (színigazgató)|Szendrey Mihály]]. A család 1902-ben vette fel a Szendrey nevet, de Ignác maradt a réginél.
[[Mátészalka|Mátészalkán]] kezdte elemi tanulmányait, meglehetős rosszcsontként keserítve szülei mindennapjait. Tízéves korában magához vette a „Zirkus Monarchie” osztrák–magyar cirkusz artistanője. Három éven át vándorolt a cirkusszal, mialatt kitűnően megtanult németül. Ezek után újra édesanyjához, majd annak halála után pesti rokonaihoz került.
10. sor:
Alig 20 évesen, egy zsebóralopás utáni 3 és fél éves börtönbüntetés döbbentette rá, hogy változtatnia kell. A ''„Ne vegyél el semmit, intézd úgy, hogy önszántukból adják”'' elvet követve indította el zseniális szélhámos-karrierjét. A fegyházból való kiszabadulása után bátyja, Szendrey Mihály színigazgató egy újságnál helyeztette el mint riportert. Riporteri ténykedése alatt választási csalást követett el. Huszárfőhadnagyi egyenruhájában, rendkívül szellemes társalkodó képességgel végigcsalta a világot. Később mágnásokat pumpolt meg, főpapokat csapott be. Szélhámosságait nemcsak [[Magyarország]]on követte el, hanem külföldön is, így például [[Párizs]]ban, [[Brüsszel]]ben és [[Hamburg]]ban.
Szélhámosságait még a [[lepoglava]]i fegyintézetben is folytatta, ahol eladta a fegyház berendezését. Amikor már rosszul ment a sora, elhatározta, hogy megírja az emlékiratait, aminek jogait két kiadónak is eladta. Amikor már úgy látta, hogy szélhámos „karrierje” véget ért, visszatért Magyarországra. Feleségül vett egy nála 30 évvel fiatalabb nőt és hazaköltözött Mátészalkára. 1932 őszén súlyos aggkori tüdősorvadással szállították a debreceni Horthy Miklós klinikára, ahol 1933. július 9-én meg is halt.<ref>https://www.facebook.com/photo.php?fbid=878903108831564&set=gm.1619632788320515&type=1&theater</ref>
Életéről tévéfilm is készült ''„[[Én, Strasznov Ignác, a szélhámos]]”''<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=QvI4Mqznd_s Én Strasznov Ignác, a szélhámos], youtube.com</ref> címmel, a címszerepben [[Benkő Gyula|Benkő Gyulával]] (1966).
20 ⟶ 19 sor:
* [[Lorsy Ernő]]: {{cite journal|journal=Századunk |title=A császár futárja |author= |year=1926 |volume=1. |issue=1. |pages=467–471 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HuszadikSzazad_1926/?query=SZO%3D(Lorsy%20Ern%C5%91)&pg=474&layout=s |accessdate=2016-01-28}}
==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Pénzes Ottó: ''A kerek világ közepén, igaz mesék Mátészalka valaha volt hőseiről, művészeiről, tudósairól, szélhámosairól...,'' Mátészalkai Művészetbarát Egyesület, 2012. ISBN 978-963-08-4678-3
* Salga Attila: ''A koronázatlan szélhámoskirály'' Fríg Kiadó, 2005. ISBN 963 86588 5 1
* Frank László: ''Szélhámosok kalandorok'' Gondolat Kiadó, 1966
| |||