„Mezőhát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: +forrás |
rendezés |
||
1. sor:
{{Ukrán település infobox
| magyar név = Mezőhát
| ukrán név = Лазещина
| képméret =
| képaláírás = Mezőháti táj
| közigazgatási terület = Kárpátontúli terület
| járás = Rahói járás
14 ⟶ 10 sor:
| polgármester = Ivan Ilkovics Prannicsuk
| testvértelepülései =
| magyar lakosság =
| népsűrűség =
21 ⟶ 15 sor:
| terület = 27,871
| tengerszint feletti magasság = 706
| szöveg pozíciója =
}}
'''Mezőhát''' (ukránul ''Лазещина [Lazescsina])'' falu [[Kárpátalja]] [[Rahói járás]]ában. A [[Kárpát-medence]] utolsó települése a [[Tatár-hágó]] előtt.
==
[[Rahó]]tól északkeletre, [[Kőrösmező]] mellett fekvő település.
38 ⟶ 25 sor:
A Lazescsina helységnév ruszin víznévi eredetű, a falu az azonos nevű patak mellett települt a [[18. század]]ban. A víznév alapja a láz főnév, amihez a ruszin -scsina képző kapcsolódik. Más feltevés szerint a helység a közeli '''[[Tatár-hágó]]'''ra vezető, a falun keresztül haladó útról vagy ösvényről (перелаз) kapta a nevét (ІМСУ. 527). A magyar Mezőhát névmagyarosítás eredménye, 1904-ben keletkezett hivatalos úton (lelkes68).
==
Nevét 1785-1786-ban Lasiscsi néven említették (Mth. 118). Későbbi névváltozatai: 1789-ben Inferior Lazescsina, Inferior Lazestsina, Superior Lazescsina, Superior Lazestsina, 1808-ban Lozuscsena, Lozusscena, 1828-ban Lazestyina, 1838-ban Lazestyina
(Schem. 57), 1882-ben Lázes (hnt.), 1892-ben és 1898-ban Lazescsina, 1907-ben és 1913-ban Mezőhát (hnt.), 1925-ben Lazeščina, 1930-ban Lazeština (ComMarmUg. 78), 1944-ben Mezőhát, Лазещина (hnt.), 1983-ban Лазещина (Zo).
Mezőhát az egykori határ: a Tatár-hágó előtti utolsó falu, ma összeér [[Kőrösmező]]vel.
== Népesség ==
A falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van Mezőhát 18. század végi hucul fatemploma, a Plitovatij.▼
Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 4171 fő volt.
==
A települést érinti az [[Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal]].
A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található [[Kozmecsik]] turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a [[Csorna-Hora]] hegység, egyben a [[Hoverla]] (2061 m, [[Ukrajna]] legmagasabb pontja) is. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat). A [[Kárpáti Bioszféra Rezervátum]] engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban.▼
== Turizmus ==
▲A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található [[Kozmecsik]] turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a [[Csorna-Hora]] hegység, egyben a [[Hoverla]] (2061 m, [[Ukrajna]] legmagasabb pontja) is. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat). A [[Kárpáti Bioszféra Rezervátum]] engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban. A Hóvárhoz igyekvő turistákat a hegyi mentőszolgálatnál, az erdészháznál regisztrálják. A [[ruszinok|ruszin]]-[[huculok|hucul]] településről indul az út a a 2020 m magasságú Pietroszhoz, és a Kőhavashoz is.
▲Látnivalói közé tartozik a hucul stílusban épült ''Urunk színeváltozása fatemplom.'' A falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van Mezőhát 18. század végi hucul fatemploma, a Plitovatij. <!-- ez nem ugyanaz véletlenül? -->
==Források==▼
▲== Források ==
* Sebestyén Zsolt: Máramaros megye településeinekl etimológiai szótára [http://mek.oszk.hu/13200/13208/13208.pdf]
* dr. Tóth Imre: [[Kárpátalja]], a rahói járás honismereti olvasókönyve. [[Szeged]], [[2000]].
{{portál|Kárpátalja|-}}
{{Rahói járás}}
[[Kategória:A Rahói járás települései]]
[[Kategória:Kárpátalja települései]]
| |||