„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tudtommal nem volt államfő |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
69. sor:
==== Társadalompolitikai intézkedések ====
[[Fájl:Éjen a Proletár Diktatúra.jpg|thumb|jobbra|260px|A Baross szobor fölé emelt piramis. Baky Albert akvarellje. Budapest, 1919. május 1.]]
A Tanácsköztársaság idején szavazhatott először az a társadalmi réteg, mely korábban többször – hiába – követelte magának ezt a jogot, a magyar nők teljes választójogának első megadása pl. a Tanácsköztársaság idejére esett: 1919. április 2-től minden 18 életévét betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt, feltéve hogy dolgozott.<ref>[http://iqdepo.hu/dimenzio/21/21-04-06.html Magyar nők a dualizmus korában]</ref> Szintén a munkásmozgalom régi követelése teljesült azzal, hogy bevezették a 8 órás munkaidőt. [[Kisajátítás|Szocializálták]], azaz közös, állami tulajdonba vették a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az áruházakat, a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket és a lakóházakat, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket. A tulajdonosok hirtelen rájuk szakadt jogfosztottságuk mellett úgy érzékelték az új rendszert, mint amely kiforgatja őket anyagi és erkölcsi javaikból, amelyik mindent elvesz.<ref name="auto_Dy0POcbEZsHoopoGV2KuNg">[http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html]{{halott link}}</ref>▼
▲Tanácsköztársaság idejére esett: 1919. április 2-től minden 18 életévét betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt, feltéve hogy dolgozott.<ref>[http://iqdepo.hu/dimenzio/21/21-04-06.html Magyar nők a dualizmus korában]</ref> Szintén a munkásmozgalom régi követelése teljesült azzal, hogy bevezették a 8 órás munkaidőt. [[Kisajátítás|Szocializálták]], azaz közös, állami tulajdonba vették a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az áruházakat, a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket és a lakóházakat, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket. A tulajdonosok hirtelen rájuk szakadt jogfosztottságuk mellett úgy érzékelték az új rendszert, mint amely kiforgatja őket anyagi és erkölcsi javaikból, amelyik mindent elvesz.<ref name="auto_Dy0POcbEZsHoopoGV2KuNg">[http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html]{{halott link}}</ref>
A kisajátított közép- és nagybirtokokat nem adták a parasztoknak, mert [[Termelőszövetkezet|szövetkezetesítés]]t terveztek, ám június végétől a szegényparasztoknak [[veteményes]]eket osztottak. A földről szóló rendelet szerint földtulajdon nem illetett meg olyan személyt, aki nem dolgozott rajta.
124 ⟶ 123 sor:
[[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] [[július 27.|július 27-én]] és 30-án táviratban kérte a moszkvai pártvezetést, 30-án személyesen [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]t, hogy nyisson frontot [[Besszarábia|Besszarábiában]] a románok ellen [[július 31.|Július 31-én]] olyan válasz érkezett, hogy az ukrajnai helyzet miatt a tehermentesítő támadást nem lehet azonnal elindítani.
[[július 29.|Július 29]]-[[július 30.|30.]]
[[július 31.|Július 31-én]] Kun Béla és a Tanácsköztársaság több vezetője a front közelébe, [[Cegléd]]re utazott, hogy tájékozódjanak a helyzetről. Látva a kilátástalan helyzetet, visszautaztak Budapestre, és másnap, [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] a pártvezetőség és a Forradalmi Kormányzótanács együttes ülésén a tanácskormány lemondása mellett döntöttek.
A mérsékelt szociáldemokrata politikusokból álló [[Peidl-kormány]] vette át a vezetést. A tanácskormány népbiztosai [[különvonat]]tal [[Bécs]]be menekültek.
137 ⟶ 136 sor:
== Az államforma elnevezése ==
[[Orosz Birodalom|Oroszországban]] az első munkás- és katonatanácsok ([[orosz nyelv|oroszul]] ''советы'', szovjetek, tanácsok) az [[1905-ös orosz forradalom|1905-ös forradalom]] idején alakultak, majd az [[1917-es februári orosz forradalom|1917-es februári forradalmat]] követően újraalakultak, és ezt követően adta ki a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] vezette bolsevik [[párt]] (akkor még [[Összoroszországi Szociáldemokrata Párt]]) a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszót. Az [[első világháború]]t követő forradalmak idején, amikor létrejött a [[Bajor Tanácsköztársaság]] (1919. április 6
1919. március 22-én a Kommunisták Magyarországi Pártja nagygyűlésén jelentette be Kun Béla a szociáldemokrata párttal történt egyesülést és a proletárdiktatúra megvalósítását. Ismertette a közös programot, és bejelentette, hogy „''ezzel Magyarország a második szovjet-köztársaság lett és szövetséget kötött az orosz szovjet-köztársasággal, amelynek proletárhadserege már a Kárpátok alján áll''.”<ref>{{cite journal|titleA Kommunista-párt szombati gyűlése |journal=Népszava |date=1919-03-25 |volume=47 |issue=71 |pages=6 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1919_03/?query=SZO%3D(szovjet)&pg=179&layout=s |accessdate=2016-01-23}}</ref>
| |||