„Ernuszt János” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
12. sor:
Kezdetben kereskedő és udvari szállító volt, de már 1461-ben [[Szapolyai Imre]] neki ajánlotta fel a [[pozsony]]i harmincad vezetését. 1464-től 1467-ig harmincadispán volt, 1466-ban pedig körmöci kamaraispán, [[1467]]-től [[1476]]-ig [[I. Mátyás magyar király]] [[kincstartó]]ja, 1470–75 között [[Zólyom vármegye|zólyom]]i [[ispán]], 1474-től haláláig [[Horvát bánok listája|szlavón bán]]. Egy 1475-ben keletkezett oklevél szerint Ernuszt János már mint szlavón bán eladta a budai kalmárboltok között fekvő házát Nicolaus Königsfeldernek.<ref>[http://epa.oszk.hu/02000/02007/00046/pdf/EPA2007_bp_regisegei_42-43_2010_091-120.pdf Benda Judit: A kereskedelem épületei a középkori Budán]</ref>
Ernuszt János az 1460-as évek közepén ismerte fel, hogy a pénzverés és a pénzügyigazgatás átfogó reformját mielőbb végre kell hajtani. A pénzreform jogi alapját Mátyás fokozatosan teremtette meg. Ernuszt Jánosnak, mint a koronavám adminisztrátorának, vezető szerepe volt<ref>[http://mek.niif.hu/04600/04622/04622.pdf Humanista múveltség Pannóniában], mek.niif.hu</ref> [[Janus Pannonius|Csezmicei János]]sal és laki [[Tuz János]]sal együttesen javasolt kincstári reform kidolgozásában.<ref>[http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/10%20GYONGYOSSY.pdf Gyöngyössy Márton: A magyar pénzverés kezdetei], gepeskonyv.btk.elte.hu</ref> Ernuszt János, mint Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának elméleti és gyakorlati végrehajtója, felismerte, hogy egy egységes, az egész ország területét behálózó, pénzügyi szervezetet kell létrehozni és a királyi jövedelmek felügyeletét egy kézben kell tartatni, a mindenkori [[kincstartó]] kezében. 1467. októberében Mátyás király Ernst (Ernuszt) János budai polgárt királyi kincstartóvá, és egyben főkamaragróffá nevezte ki, aki ezt a tisztségét haláláig megtartotta.<ref>[http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/rudabanya/izso_istvan_szemelvenyek_a_kozepkori_montanisztikai.pdf Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (1000 – 1526) ], rfmlib.hu</ref><ref>[http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/web-konyv/nuiz-konf/Soos.html Soós Ferenc: Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának gyakorlati végrehajtása], jam.nyirbone.hu]</ref> Eltörölték a [[kamara haszna]] nevű adót, amely a sok mentesítés miatt csekély adóbevételt jelentett. A kapuadó (''lucrum camerae'') helyett a füstadót (''tributum fisci regalis'') vezették be, így a háztartásonként szedett adót nem portánként, hanem családonként kellett megfizetni, ami jelentősen megnövelte a kincstár jövedelmét. A király által szentesített pénzügyi törvényt [[1467]]. március 25-én hirdették ki. Bevezették a koronavámot (''vectigal coronae'') a korábbi általános külkereskedelmi - be- és kiviteli - vám, azaz a [[harmincadvám]] (tricesima) helyett.<ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02120/00012/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_12_025.pdf Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében], epa.oszk.hu</ref> 1469-ben megkapta a rendkívüli adó beszedésének jogát is. Mátyás jóváhagyásával a pénzreformot is végrehajtotta, bevezették az új, állandó értékű ezüstpénzeket, ekkor 100 [[dénár]] ért 20 [[Máriás garas|garast]], ami 200 [[Obolus|obulust]] és 1 arany [[forint]]ot ért.<ref>[http://www.mef.hu/sajtoszoba/102-hunyadi-matyas-a-penzujito-aranyforint-garas-obulus-denar Hunyadi Mátyás, a pénzújító], mef.hu</ref><ref>[http://www.numismatics.hu/kiemelt/a-honap-penze-2012-november-hunyadi-matyas-garas/ A hónap pénze 2012. november – Hunyadi Mátyás garas]</ref>
A pénzügyi reform bevezetése után, 1467-től Mátyás király haláláig [[1490]]-ig, három nem nemesi származású személy töltötte be a kincstartói pozíciót és álltak az újonnan bevezetett pénzügyi rendszer élén: Ernuszt János 1467 és
| |||