„Katolikus Liga (1576)” változatai közötti eltérés

[[Franciaország]]ban [[1562]] óta zajlott kisebb-nagyobb megszakításokkal a vallásháború [[protestantizmus|protestánsok]] (francia elnevezésük ''huguenots'', azaz hugenották) és katolikusok között, amit a kormányzat eleinte mérsékelt, engedményekre építő politikával próbált elcsitítani, ám a hugenották agresszivitása miatt végül a katolikusok mellé állt. [[1572]]-ben [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] és [[Medici Katalin]] anyakirályné beleegyezésével [[Szent Bertalan éjszakája|Szent Bertalan éjszakáján]] a protestáns navarrai király, Bourbon Henrik (a későbbi IV. vagy Nagy Henrik francia király) és Valois Margit esküvőjére [[Párizs]]ba érkezett protestánsok jelentős részét (egyes források szerint 200.000{{szám|200000}} embert) lemészárolták, a navarrai királyt pedig katolizációra kényszerítették és 4 évig fogságban tartották az udvarban. A hugenották ellenállása azonban nem tört meg, és továbbra is kitartottak az ország déli részében.

Az [[1574]]-ben trónra lépő [[III. Henrik francia király|III. Henrik]] folytatta a háborús politikát, félve az unióra lépő déli vidékek elszakadásától, azonban pénz híján nem tudott döntő eredményt elérni, sőt néhány mérsékelt katolikus főúr is szembeszállt vele (köztük [[Henri de Montmorency-Damville]] és fivére, [[Guillaume de Montmorency-Thoré]]). [[1575]] szeptemberében a király öccse, [[FrançoisFerenc d'Alençonalençoni herceg|Alençon hercege]] is az „elégedetlenekhez” csatlakozott, hasonlóan az [[1576]] februárjában megszökő Navarrai Henrikhez. A hugenották és elégedetlenek hadat szerveztek, amivel Párizs ellen indultak, a király pedig, akit országa északi részében spanyol, keleti területein pedig [[pfalz]]i zsoldosok is nyugtalanítottak, jobbnak látta engedni: 1576. [[május 7.|május 7-én]] kiadta a [[beaulieu-i ediktum]]ot. Ez példátlanul nagy engedményeket tett a hugenottáknak (Párizst és közvetlen környékét, illetve az udvart leszámítva bárhol gyakorolhatták vallásukat, bármilyen hivatalt betölthettek, a bebörtönzöttek amnesztiát kaptak, a Szent Bertalan-éj áldozatait rehabilitálták stb.), ráadásul egy záradékában [[Guyenne]] kormányzóságát Navarrai Henriknek, [[Pikárdia|Pikárdiáét]] pedig egy másik protestáns arisztokratának, [[I. Henri de Bourbon-Condé|Condé hercegének]] juttatta.