„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése AWB
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Háború a Lovagrend ellen és a poroszok behódolása: clean up, replaced: négy éves → négyéves AWB
151. sor:
Novemberben elkezdődött [[Gdańsk]] ágyúzása, de Albertnek elfogyott a pénze a zsoldosok (''Landsknechte'') számára. A katonák visszavonultak Kasúbiába, ahol zargatták az ottani népességet. Zsigmondnak is elfogyott a pénze, amit a Lovagrend használt fel, 1521 januárjában Mazóviát ([[Płock]] környékét) támadva. A rendi hadsereg szintén [[Olsztyn]]hoz közeledett, de az erőd megvédte magát a [[Nikolausz Kopernikusz|Mikołaj Kopernik]] tervei révén.
 
A Magyarország ellen tervezett új török támadás miatt, az új német császár, [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] a hadműveletek azonnali abbahagyására szólította fel a feleket. 1521. április 5-én aláírták a négy évesnégyéves fegyverszünetet és 1525. április 8-án – krakkói szerződést, amelynek értelmében az egész lovagrendi vagyon és hivatalok átkerültek az egyházi hatalom alól a világi alá, Albert viszont feloszlatta a rendet és lutheranizmusra tért át. A Rendi Poroszország lett a Lengyel Királyság öröklött hűbéri földje ([[Porosz Hercegség]], [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Prusy Książęce'' - Hercegi Poroszország) név alatt és maradt [[Hohenzollern-ház]] kezében. Április 10-én Albert letette a hűségesküt Öreg Zsigmondnak a [[krakkó]]i főtéren (ezt a lengyel történelemben „porosz hódolatnak” – ''hołd pruski'' - hívják).
 
=== Háborúk Moldva ellen ===