„Cseppfertőzés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{idézet|A fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók (vírusok, baktériumok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. A kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak. |<ref>[http://www.hazipatika.com/services/enc/Cseppfertozes?word=;cond=;etid=217#eoa]</ref>}}
lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak. |<ref>[http://www.hazipatika.com/services/enc/Cseppfertozes?word=;cond=;etid=217#eoa]</ref>}}
 
== Jelentősége ==
6 ⟶ 5 sor:
A cseppfertőzésnek a gyakorlati jelentősége igen nagy, egyes betegségek, (mint pl.: influenza (grippe), tuberkulózis (TBC), kanyaró (morbilli) stb.) gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő [[fertőzés]]t.
 
Az [[influenza]] régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as "spanyolnátha", az 1957-es "ázsiai"-, vagy az 1968-69-es, és az 1969-70-es "Hong Kong-ihongkongi" néven ismertté vált járványok.
 
A cseppfertőzéssel megfertőzött személy, influenza fertőzés esetén, csak 1-2 nap ([[lappangási idő]]) után, elesettségről, végtag fájdalmakról, borzongás, vagy hidegrázásról panaszkodik, amelyhez magas [[láz (élettan)|láz]] (39-40 °C) járul. A [[kórokozó]]k elsősorban a [[légutak]]ban és a [[tüdő]]ben szaporodnak, súlyossá, elhúzódóvá, ritkán halálossá csak [[szövődmények]] esetén válik, amelyet már nem az influenza [[vírus]], hanem társfertőzést okozó különböző [[baktériumok]] hozzák létre. Néhány járvány során azonban maga az influenza vírus is képes rendkívül gyorsan és súlyosan lezajló vérzéses [[tüdőgyulladás]]t okozni.
 
A [[járvány]]ok (tömeges megbetegedések) idején a fertőzőképességétől megfosztott vírusból készült oltóanyagot izomba oltanak. Ezzel a megbetegedések felét lehet megelőzni, de a [[védőoltás]] ellenére előforduló esetek is enyhébben folynak le, mint az oltatlanok megbetegedései. Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, köhögés kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott un. szájkendő (orrfityula) használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés tovább vitelét.
 
Tüsszentés során akár 8 méter távolságra is elrepülhetnek a tüsszentés során kirepülő legapróbb cseppek. A nagyobb méretű cseppek 1-2 méteren belül földet érnek. Köhögésnél 6 méteres távolságig is eljutnak a kirepülő cseppek. Az apró lebegő cseppecskék egy szobában akár 10 percig is a levegőben terjenghetnek megfelelő körülmények esetén.<ref>{{cite web|url=http://www.nature.com/news/the-snot-spattered-experiments-that-show-how-far-sneezes-really-spread-1.19996|title=The snot-spattered experiments that show how far sneezes really spread|language=angol|publisher=nature.com|accessdate=2016-05-31}}</ref>
 
== Cseppfertőzés útján is terjedő betegségek ==
* [[bárányhimlő]] ''(Varicella simplex)''
* [[diftéria]] (torokgyík)
* [[influenza]] (grippe)
* [[kanyaró]] (morbilli)
* [[mumpsz]] (fültőmirigy-gyulladás)
* [[rubeola]] (rózsahimlő)
* [[skarlát]] (vörheny) ''(Streptococcus pyogenes)''
* [[szamárköhögés]] (pertussis) ''(Bordetella pertussis)''
* [[tuberkulózis]] (TBC vagy gümőkór)
 
== Lásd még ==