„Leontinoi Gorgiasz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
|fontosabb nézetei =
}}
'''Gorgiasz''' ({{ny-gr|Γοργίας}}, {{ny-la|Gorgias}}), ([[I. e. 485|Kr. e. 485]] – [[I. e. 380|Kr. e. 380]]) görög szónok, [[szofizmus|szofista]] filozófus. Sokat utazott [[Görögország]]ban, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta hallgatóit.{{refhely|Kerferd|34. oldal|azonos=Kerferd34}}Korabeli feljegyzések szerint tanítványai között volt [[Iszokratész]], Menón, Kalliasz, illetve [[Periklész]] szerelme, Aszpászia.
Gorgiasz, hasonlóan sok szofistához, valószínűleg relatív fogalomnak tekintette az igazságot, elutasítva a [[Platón]] és [[Arisztotelész]] filozófiájában egyetemes alapként megjelenő igazságfogalmat. Állítólag tanítása része volt, hogy a valószínűséget többre kell tartani az igaznál, és a szó segít a kicsit nagynak, a nagyot kicsinek feltüntetni.<ref name="HL">Hársing László: ''A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig'', 29. oldal</ref>
27. sor:
Beszédeivel nagy hatást tett athéni hallgatóságára, ami megalapozta hírnevét. Megbízatása végeztével [[Görögország]]ban utazgatott, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta a hallgatóit a különböző városállamokban. Athénon kívül voltak tanítványai Argoszban, és egy ideig valószínűleg Thesszaliában is élt, de sehol sem telepedett le hosszabb időre.{{refhely|Kerferd|34. oldal|azonos=Kerferd34}}[[Arisztotelész]] a retorikáról szóló művében azt írta, hogy összhellén ünnepségeken is felszólalt, például az olümpiai játékokon. Hajlandó volt bármilyen témáról beszélni. Epideixiszeket (díszelőadásokat) is tartott, valószínűleg egy [[gümnaszion]]ban. [[Diogenész Laertiosz]] szerint ő vezette be az érvelőversenyeket (logón agónasz).{{refhely|Kerferd|41. oldal|azonos=Kerferd41}}
Korabeli feljegyzések szerint tanítványai között volt [[Iszokratész]], Menón, Kalliasz, illetve [[Periklész]] szerelme, Aszpászia.
Gorgiasz az ékesszólás tanításával komoly vagyont gyűjtött.<ref name="NT">Nyíri Tamás: ''A filozófiai gondolkodás fejlődése'', 56. oldal ISBN 963-3607-191</ref> Emiatt adja [[Platón]] a Nagyobbik Hippiászban [[Szókratész]] szájába ezeket a szavakat Gorgiaszra és egy másik szofista bölcsre, [[Prótagorasz]]ra utalva: ''"Ezek ketten bölcsességükkel több pénzt kerestek, mint bármelyik más művészet nagymestere"''. A dialógusból kiderül az is, hogy Gorgiasz Athén egyik leggazdagabb emberénél, Kalliklésznél szállt meg. Iszokratész azt írta róla, hogy ő kereste a szofisták közül a legtöbb pénzt, mivel egész életét ennek szentelte.{{refhely|Kerferd|38. oldal|azonos=Kerferd38}}
36. sor:
Fennmaradt két védőbeszéde - ''Helené dicsérete'' és ''Palamédész védelme'' (Hüper Palamedusz) -, amelyek a műfaj sajátosságait mutatják be. Ezek egyfajta előgyakorlatot jelentettek a későbbi bírósági, népgyűlési felszólalásokhoz. Neki tulajdonítják a ''Sírfeliratok vagy Athéni temetési beszédek'' című munkát is.<ref name="IEP"/>
* A ''Helené dicsérete'' című munkájában arra tesz kísérletet, hogy egy gyengébb állítást, miszerint [[Helené]] nem okolható a [[trójai háború]] kitörése miatt, megvédjen egy jóval erősebb, közkeletű véleménnyel szemben, amely szerint a leányzó hibája vezetett az összecsapáshoz. Gorgiasz azzal érvel, hogy Helené nem szabad akaratából szökött el [[Parisz|Parisszal]], hanem nálánál erősebb hatalomnak engedelmeskedett: fizikai erőszaknak (Paris elrabolta), [[Erósz]], vagyis egy isten parancsának (szerelem), a Végzet akaratának, illetve Paris rábeszélésének, vagyis a szavak (logoi) erejének. A [[logosz (retorika)|logosz]] – Gorgiasz megfogalmazásában a ''hatalmas úr'' – megjelenése a külső erők között, jól mutatja felfogását a beszéd hatalmáról. Úgy vélte: a beszéddel rá lehet venni az embereket akár arra is, hogy olyasmit tegyenek, ami érdekükkel ellentétes.
* A ''Helené dicséretéhez'' hasonló a ''Palamédész védelme'' című írása is, amelyben elsősorban észérvekkel kívánja bizonyítja, hogy a [[mitológia]]i hőst ártatlanul végezték ki [[Odüsszeusz]] koholt vádjai alapján.
| |||