„Mediolanum (Milánó)” változatai közötti eltérés

Mivel a provincia a [[Római Birodalom]] határvidékén feküdt, területére többször is betörtek [[kimberek|kimber]] és [[germánok|teuton]] törzsek, így 102-ben is, azonban a város sikerrel ellenállt az ostromnak. [[260]]-ban [[Gallienus római császár|Gallienus]] császár seregei egy nagy [[alemannok|alemann]] sereget vertek vissza Mediolanum falai alól. [[Aurelianus római császár|Aurelianus]] császár közigazgatási reformjainak életbelépése után [[Aemilia et Liguria]] provincia székhelye lett, ugyanakkor a városban székelt az a császári megbízott, aki a birodalom nyugati határainak védelméért volt a felelős. Ebben az időszakban számos nagyszabású építkezés zajlott a városban, többek között ekkor épült fel a 155×125 m-es, ellipszis alakú amfiteátrum, melynek ma csak a romjai láthatók.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref>{{cite book|last=Davies|title=Európa történeti földrajza}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/Miti_e_leggende/mediolanum_augustea.htm|title=Mediolanum augustea|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref>

 

 

Itt adta ki [[313]]-ban [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] az úgynevezett [[mediolanumi ediktum]]ot, ami a keresztény vallás elismerését jelentette. [[375]]-ben Ambrosius ([[Szent Ambrus]]) lett Mediolanum püspöke, ő alatta vált a város a keresztény világ egyik legjelentősebb püspöki székhelyévé. Halála után (397) Mediolanum megőrizte hírnevét, többek között [[Hippói Szent Ágoston]] tevékenységének köszönhetően, akit [[387]]-ben itt kereszteltek meg, és aki vallásfilozófiai műveiben nem egyszer kitért a város pompájára.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref name="auto_DOjgU/FqRn3DXV9jbWfmaQ"/>