„National Institute of Standards and Technology” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Nemzetközi geofizikai év javítása kis kezdőbetűre (amikor mondat közben szerepel) AWB)
 
==Feladatai==
A NIST az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Kereskedelmi Minisztérium (Egyesült Államok)|Kereskedelmi Minisztériumának]] állami felügyelete alá tartozó költségvetési intézmény. Feladata a súlyok és mértékek fenntartása, azok rendszeres kalibrálása a BIPM központjában, és az így kalibrált etalonokkal az országos igényeknek megfelelő mértéktanúsítások elvégzése. Munkatársai együttműködnek az Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciák munkájában és a tanácsadó testületek tevékenységében.<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/committees/cc/ |title=BIPM - Consultative Committees |first= |last= |work=bipm.org |year=2012 |accessdate=12 December 2012}}</ref> Tagja a törvényes mérésügyi szervezetnek.<ref>{{cite web
|url= http://www.nist.gov/pml/wmd/ilmg/
|title=International Legal Metrology Program
|first= |last=
|work=www.nist.gov
|year=2012
|accessdate=12 December 2012}}</ref> A NIST a felelősségi és kapcsolati hierarchiában:
 
|first= |last=
|work=www.commerce.gov
|year=2012
|accessdate=12 December 2012}}</ref>, a mértékek és hitelesítési feladatok tekintetében a [[BIPM]]-nek; szabványosítási feladatok tekintetében az [[Nemzetközi Szabványügyi Szervezet|ISO]]-nak.
 
|first=E |last=Austin
|work=ansi.org
|year=2012
|accessdate=12 December 2012}}</ref>, amelyet a privát szféra hozott létre, de kormányzati kapcsolatokkal is rendelkezik. Az Egyesült Államokban a szabványosítást elsőrendű feladatként kezelik<ref>{{cite web
|url= http://standards.gov/nttaa.cfm
|first= |last=
|work=standards.gov
|year=2012
|accessdate=12 December 2012}}</ref>.
 
A NIST feladata nagy erőforrás-igényű tudományos alapkutatások végzése, ebben a tekintetben egyenrangú társa (és vetélytársa) a többi ország központi méréstechnikai kutatóintézetének (PTB,<ref>{{cite web |url= http://www.ptb.de/ |title=Physikalisch-Technische Bundesanstalt (PTB) |first= |last= |work=ptb.de |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> NPL,<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/ |title=National Physical Laboratory |first= |last= |work=npl.co.uk |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> METAS<ref>{{cite web |url= http://www.metas.ch/ |title=METAS das nationale Metrologieinstitut |first= |last= |work=metas.ch |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> Laboratoire national de métrologie et dessais,<ref>{{cite web |url= http://www.lne.fr/ |title=LNE, Laboratoire national de métrologie et d'essais |first= |last= |work=lne.fr |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> stb., és a [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]) Ezek lekérdezhetőek a BIPM honlapjáról<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/practical_info/useful_links/nmi.html |title=BIPM - metrology institutes |first= |last= |work=bipm.org |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.nist.gov/physics-portal.cfm |title=Physics Portal |first= |last= |work=nist.gov |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> Fizika laboratóriuma (Physical Measurment Laboratory)<ref>{{cite web |url= http://www.nist.gov/pml/ |title=NIST Physical Measurement Laboratory Homepage |first= |last= |work=nist.gov |year=2012 |accessdate=13 December 2012}}</ref> alapkutatásokkal és alkalmazott kutatásokkal foglalkozik.
 
Feladatai közé tartozik ösztöndíjas kutatási lehetőségeket nyújtani fiatal kutatók számára. Feladata a nyilvánosság tájékoztatása a mérésügyet érintő közismereti témákban, tanfolyamokat és rendezvényeket szervez. A kutatási eredményeket neves folyóiratokban publikálják, és nyilvánosságra hozzák többféle módon, így az interneten is. A publikációk egy része csak előfizetés ellenében olvasható.
 
===Szabványok és az ipar===
Már az alapítása előtt felismerték, hogy egy iparilag fejlett országnak szüksége van ipari szabványokra. Akkoriban nyolc különböző, „hivatalos” [[gallon]] űrmérték volt definiálva. A növekedésnek indult elektromos iparnak szüksége volt mérőműszerekre, és a szabványok hiánya gyakran pereskedésekhez vezetett. Az USA ekkor már rendelkezett egy szabványokkal foglalkozó hivatallal, ami súlyok mérésének szabványosításával foglalkozott. Az első erőfeszítések a szabványos súlymérések létrehozására már az [[1830-as évek]]ben megtörténtek, amikor Ferdinand Rudolph Hassler, [[svájc]]i mérnök, aki kivándorolt az USÁUSA-ba, (nem hivatalosan) a súlyok és egyéb mértékek felügyelője lett. Az iroda ekkor még csak néhány alkalmazottat foglalkoztatott. Sokan úgy gondolták, hogy az iparnak nincs szüksége felügyeleti kormányszervre, ami beleszól a szabad, piaci fejlődésbe. Vezető tudósok és gyáriparosok párbeszédében, az amerikai kongresszus támogatásával szükségesnek találták az ipari szabványok létrehozását, azok pontos mérését és felügyeletét.
 
A NIST eredetileg az államkincstár alá tartozott, majd átkerült a kereskedelmi és munkaügyi minisztérium alá, majd pedig kétfelé osztották. Az intézet a Kereskedelmi Minisztérium alá került, ahová ma is tartozik. Samuel W. Stratton, a Chicagói Egyetem fizikaprofesszora lett az első igazgató, és az maradt 21 évig.
===Az ipari korszak===
Az intézet pontosította az elektromos alapmennyiségeket ([[amper]], [[Ohm (mértékegység)|ohm]], [[volt]]), és támogatta ezek nemzetközi újradefiniálását. Tanulmányozták a föld alatti gáz- és vízvezetékek [[korrózió]]ját, amit a bennük folyó [[elektromos áram]] okoz és közel húsz javaslatot tettek a káros hatások minimalizálására.
 
A NIST kormányzati felkérésre izzók kivizsgálásába kezdett, amik hamar kiégtek, ezért a kormány évente 1 milliót vásárolt belőlük. A vizsgálat kiderítette, hogy az izzók sem a gyártók specifikációinak, sem a szövetségi előírásoknak nem feleltek meg.
 
===A dübörgő húszas évek===
Az Egyesült Államok az első világháború után gazdag és erőteljes országgá vált. Az élet megváltozott az [[1920-as évek]]ben az első transzatlanti telefonhívással, a hangosfilmmel, az autó elterjedésével és a [[penicillin]] felfedezésével. Akkoriban Amerikában hirtelen minden lakásnak lett rádiója. A rádió a NIST falai között a kezdetektől kutatási téma volt, mivel az amerikai hadsereg és a haditengerészet is igényelte a vezetéknélküli összeköttetés lehetőségét. Az 1920-as évek végére több száz rádióállomás működött és közel 10 millió vevőkészülék volt magánkézben. Ezek között jó néhány saját készítésű volt, amit a NIST útmutatásai alapján lelkes amatőrök készítettek. Az intézet készítette az első [[váltakozó áram]]mal működő rádió-vevőkészüléket 1922-ben (az akkori készülékek kizárólag [[egyenáram]]mal működtek és teleppel táplálták meg őket). Még évek teltek el, mire a hasonló működésű készülékek a kereskedelemben kaphatók lettek. Az intézet segítette a vonatok rádiós technikusainak képzését egy összefoglaló kiadvánnyal, amiről [[Thomas Edison]] ezt nyilatkozta: „A legnagyszerűbb könyv, amit a témában olvastam”.
 
Az 1920-as években az építőipar és az autóipar rohamos fejlődésnek indult. A NIST a csőhálózat kialakítására szabványt dolgozott ki. Az Underwriters Laboratories és a ''National Fire Protection Association'' (nemzeti tűzvédelmi szervezet) segítségével tesztelési eljárást dolgoztak ki az épületek tűzállóságának megállapítására.
 
 
1939-ben előfordult, hogy mindössze három nap alatt az intézet 800 levelet kapott, amikben műszaki információkat kértek, hasonló számban futottak be telefonhívások; 459 levélben kértek publikálási lehetőséget és 429 személyes megkeresés volt tudományos vagy műszaki információkat kérve.
 
A tudomány és a technológia elsődleges fontosságúvá vált a [[második világháború]] kitörésével.
 
1940-re (mielőtt az Egyesült Államok hivatalosan belépett a második világháborúba) a NIST olyan sok bizalmas projekttel foglalkozott, hogy Briggs felhatalmazást kapott az épületek között haladó utca lezárására a közforgalom elől, és mindenfelé kerítéseket emeltek. 1943-ra a teljes kutatógárda hadi kutatásokkal foglalkozott. Mérőeszközöket kalibráltak; kvarckristályokat teszteltek, amiket rádiós eszközökben alkalmaztak; a lőszerektől kezdve a gyufákig bevonatokkal foglalkoztak; új fémötvözeteket fejlesztettek ki; harci repülőgépek számára [[szénmonoxid]]-érzékelőt hoztak létre; új műanyagtermékeket és textileket vizsgáltak be. A kutatók különleges papírt állítottak elő a hadi térképek számára, amik erős igénybevételnek voltak kitéve (később hasonló módon az amerikai papírpénzhez is különleges papírt terveztek). A háborús igények a NIST-et az egyre fontosabbá váló [[elektronika]] felé terelték. Létrejött a [[nyomtatott áramkör]], amivel a helyigényes huzalozást lehetett kiváltani kisebb helyen, továbbá az áramkörök előállítása és sorozatgyártása ezáltal részben gépesíthető volt. Kiváltható volt a hagyományos (és helyigényes) elektromos ellenállás és tekercs. Ezek a kutatások az elektronika miniatürizálása felé nyitottak utat, amihez az intézet mérési adatokat és műszaki leírásokat szolgáltatott. A NIST többek között olyan nyomtatót is létrehozott, amivel nyomtatott áramkört lehetett nyomtatni sima, vagy akár hengeres felületre is.
 
A háború alatt és után egyre több hivatalos személy ismerte fel az alapkutatások támogatásának fontosságát, amik később hasznos iparcikkekhez vezettek. Ebben az időszakban a kutatási költségek megemelkedtek, így a kormányzati támogatás létfontosságú volt. A NIST kulcsszerepet játszott a tudományos forradalomban több más, új kormányzati kutatóintézettel közösen. Ezek között volt az ''Office of Naval Research'' („tengerészeti kutatások hivatala”) és a ''National Science Foundation'' („nemzeti kutatási alapítvány”).
 
===A háború utáni évek===
 
A tudomány fejlődése, a katonai és űrhajózási alkalmazások, a kommunikáció robbanásszerű növekedése megkövetelte az idő még pontosabb mérését, amire a NIST-ben 1949-ben létrehozott [[atomóra]] már nem volt alkalmas. 1960-ban létrehozták az „NBS II”-nek nevezett atomórát, ami a [[cézium]]atom rezgésén alapult, ez lett az amerikai frekvenciaszabvány alapja. Pontossága 1 [[másodperc]] eltérés volt 3000 [[év]] alatt. Azóta hat további atomóra épült a NIST-ben, amik pontossága egyre jobb lett, a legutolsó csak 20&nbsp;millió év alatt tér el 1 másodperccel. Ezt a pontosidőt a ''Naval Observatory'' szolgáltatja a felhasználók számára.
 
A NIST 1967-től kezdve nem a csillagászati pontos időt, hanem az [[atomóra|atomidőt]] kezdte használni, amikor a nemzetközi közösség a [[cézium]]atom 9&nbsp;192&nbsp;631&nbsp;770 rezgésében határozta meg a [[másodperc]] hosszát.
 
A számítógépek terjedése is szabványok igényét vetette fel. A NIST első ízben 1968-ban adott ki olyan szabványt, ami az információtechnikára vonatkozott. Ez volt az ''American Standard Code for Information Exchange'', ismert rövidítéssel [[ASCII]]. Minden szövetségi számítógépnek az 1969-es év után képesnek kellett lennie az ASCII karakterek használatára.
 
A számítástechnikában és a modellezésben eközben előrelépés történt, ez a NIST számára új feladatokat jelentett. A NIST tanulmányozta a szállítási ismétlődéseket, modellezte a [[földrengés]]ek előrejelzését, segített az amerikai postaszolgálatnak a levélkezelésben és értékelte a [[hurrikán]]ok előrejelzését.
 
A fő intézet eközben kinőtte a városias környezetben, régi épületekből álló kampuszát, és egy 227 [[hektár]]os egykori farm területére költözött (Gaithersburg, Md.). A Colorado-beli ''Joint Institute for Laboratory Astrophysics'' (JILA) a modellje lett a kormányzat és az akadémia közötti együttműködésnek. A NIST és a University of Colorado közös munkája nemzetközi elismerést vívott ki olyan kutatási területeken, mint például az [[atomfizika]].
 
===Új irányok===
Bár a tudomány és a technológia értéke megkérdőjelezhetetlen, az adófizetők számára mutatni kellett azt az értéket, amit létrehoztak. Az [[1980-as évek]]ben az amerikaiak egyre fontosabbnak tartották a pénzzel való törődést. A NIST kutatók hozzájárultak az orvosi és sebészeti szabványok kifejlesztéséhez. 1981-ben jelent meg az első jelentés a NIST gazdasági hatásáról. Egy tanácsadó szerint az [[1970-es évek]]ben a [[félvezető]]ipar megbízhatósága jelentősen nőtt, és csökkentek a költségek. A tanulmány megállapítása, hogy a méréstechnikai program évi 30-50 millió dollár hasznot hozott a félvezetőipar számára az 1970-es években. Azóta több mint 20 gazdasági elemzés zajlott le a NIST laboratóriumi programjai kapcsán, amik a befektetések megtérülését mutatták be.
 
A NIST kidolgozott egy eljárást az atommeghajtású tengeralattjárók zajának csökkentésére. Ebben robotok végezték el a munkát 30 perc alatt, ami korábban emberi közreműködéssel 17 óráig tartott.