„Hatra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
a kékít |
||
23. sor:
Később a [[Párthusok]] érdekkörébe került a város, ekkor rohamos fejlődésnek indult. Kereskedelmi és katonai központ lett.
i. sz. [[117]]-ben [[Traianus római császár|Traianus]] császár, majd i. sz. [[198]]-ban [[Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] ostromolták meg a várost, de nem tudták bevenni.
i. sz. [[227]]-ben, miután a [[Szászánida Birodalom|szásszánidák]] legyőzték a [[Pártus Birodalom|Pártus Birodalmat]], Hatra Róma szövetségében harcolt a [[Perzsa Birodalom|perzsák]] ellen. A támadásoknak azonban nem sokáig tudott ellenállni, i. sz. [[241]]-ben [[I.
▲Hatra Róma szövetségében harcolt a [[Perzsa Birodalom|perzsák]] ellen. A támadásoknak azonban nem sokáig tudott ellenállni, i. sz. [[241]]-ben [[I. Sapur]] elfoglalta a várost, elpusztította, s lakóit megölette. A város, Hatra többé nem kelt életre.
== Hatra leírása ==
Hatrát W. Andrae német régész kutatta először a [[20. század]] elején., majd [[1951]]-től az Iraki Régészeti Intézet szakemberei végeztek a város területén feltáró és rekonstrukciós munkálatokat.
Hatra közel kör alakú település volt a [[Tigris (folyó)|Tigris folyó]] bal partja mellett, melyet kettős erődítményrendszer védett. Kettős volt belső fala is, faragott kőből épült bástyákkal és árokkal övezve. A kettős falrendszer külső fala a belsőtől 500 méterre, földből készült. A falakon belül szabálytalan formában, szinte villaszerűen épült város központjában emelkedett a nagy templomkerület.
A városközpont 440x320 méter területen feküdt, melyet faragott kőfal vett körül.
40 ⟶ 39 sor:
== Nevezetességei ==
* '''Párthus palota''' - a város déli részén emelkedett. Az i. sz. II. században épült. Az épületegyüttes egy nagy központi udvar köré szerveződött, az udvar mind a négy oldalán egy-egy
Az épület vályogból és égetett téglából épült, falfelületeit stukkóval borították.
47 ⟶ 46 sor:
A templomkörzet kapui a Dipterosz templom két oldalán álltak. Mindkét kapu háromnyílású, íves, illetve gerendás megoldással épült, középső nyílásai az oldalsóknál nagyobbak voltak.
* '''Maran temploma''' -
Homlokzatát hatalmas korinthoszi féloszlopok fogták egységbe. Az ivanok nyílását keretező párkányt faragott állat- és emberalakokkal, növényi díszekkel ékesítették. A nagy ivan ajtószárnyai fából voltak, a küszöböt különböző színű kövekből rakták ki.
59 ⟶ 58 sor:
== Források ==
* Irak, ISBN 963-243-101-4
== Hivatkozások ==
66 ⟶ 65 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|világörökség|-}}
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
| |||