„Szvit (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Rakás átnevezte a(z) Szvit lapot a következő névre: Szvit (zenemű): Egyértelműsítő lap kell |
a clean up AWB |
||
3. sor:
* A [[17. század]]i Itáliában kialakult és elterjedt [[sonata da camera]] szintén többnyire tánctételek sorozatából álló műként a szvitek egyik fajtájának nevezhető. A tételek sorrendje itt is váltakozó lassú és gyors táncokból áll. A tételek azonos hangneműek és általában rokon témákból épülnek fel.
* A [[partita]] szó jelentése ''(részek)'' szerint tételek vagy táncok egymásutánjából felépülő mű.
* [[Ouverture]]-nak, azaz nyitányként is neveztek szvit-jellegű sorozatokat, első tételükről elnevezve.
* [[Ordre]]-nek [[François Couperin|Couperin]] nevezte szvitjeit, a szó jelentése ''rend, sor,'' ez a darabok sorozatára utal.
18 ⟶ 15 sor:
A szvit műfajának csúcspontja az érett-barokk időszakára, elsősorban [[Johann Sebastian Bach]] működésére esik. Bach szvit-csoportokat ír, általában hat szvit tartozik egy csoportba (például a Francia szvitek BWV 812-817). Az egyes szvitek hangnemben egyező tételei nyitó tételként ouverture-rel vagy praeludiummal, a továbbiakban menuett, gavotte, polonaise, bourrée vagy második sarabande és guige tételekkel egészülhetnek ki. Bach számos partitája is szvit jellegű mű. <br />
[[Georg Friedrich Händel]] szintén írt kötetlen tételsorozatokat zenekari szvitekként ([[Tűzijáték-szvit]], [[Vízizene]]), hangszeres szvitjeiben azonban általában mind a négy alap-tétel szerepel.
A szvit műfajának jelentősége a [[18. század]] közepétől csökken. A műzenében a [[szimfónia]] és a [[szonáta]], a tánczenében a [[keringő]] és a [[polka]] lép a helyébe. Szvitek ennek ellenére későbbi korokban is íródtak, [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]], [[Edvard Grieg|Grieg]], [[Maurice Ravel|Ravel]], [[Alban Berg|Berg]] vagy [[Arnold Schönberg|Schönberg]] éppúgy írt szvitet, mint [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] (a Táncszvitet, 1923-ban).
| |||