„Neumann János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 193.110.61.125 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére |
BUdapest |
||
61. sor:
[[1930]]-ban meghívták vendégprofesszornak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba, [[Princetoni Egyetem|Princeton]]ba. Hamarosan az ottani egyetem professzora lett (1930-1931), majd az újonnan megnyílt princetoni [[Institute for Advanced Study|Institute for Advanced Studies]] professzora (1933–1955) – ''John von Neumann'' néven –, ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A [[második világháború]] idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt [[Los Alamos]]ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban, az előállítással kapcsolatos elméleti munkában. Az [[1930-as évek]] végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. 1951-től 1954-ig az Amerikai társaság elnöke volt. Megkapta az [[Egyesült Államok Érdemérme|Egyesült Államok Érdemérmét]] (1954), amiért útjára indította a [[20. század]] második felének informatikai forradalmát. 1955-ben az öttagú [[Atomenergia Bizottság]] (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb szintű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára. Az [[nukleáris fegyver|atom- és hidrogénbombák]] kísérleti robbantásainál az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.
Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel, a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodelméletben, és kifejlesztette a ''„folytonos geometria”'' elméletet is. Az ő nevéhez fűződik a ''[[játékelmélet]]'' megteremtése ''(minimax elv,'' [[1928]]), melyet [[Oskar Morgenstern|Morgensternnel]] készített el. Az elméletet az USA nemzeti kártyajátéka, a póker elsajátítása, a játék általános elmélete alapján fogalmazták meg. A [[koreai háború]] idején például ennek az elméletnek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg [[Kína|Kínát]].{{forr}} Szerkesztője volt a Princetonban megjelenő Annals of Mathematics és az Amszterdamban kiadott Compositio Mathematica című tudományos folyóiratoknak. Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának. Foglalkozott tudománypolitikai kérdésekkel, kifejtette a humánum iránti elkötelezettségét tükröző nézeteit a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáiról. Gubjen dorina
== Kvantummechanika ==
| |||